MAGYAR ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT ÉS MÚZEUM
KÉTFORDULÓS ORSZÁGOS TERVPÁLYÁZAT
BACHMAN & BACHMANN ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. -
AU. ROOM ÉPÍTÉSZ MŰHELY KFT. –
MEDVEGY GABRIELLA KÖZÖS PÁLYAMUNKÁJA

Építész tervező:
BACHMANN BÁLINT DLA
MEDVEGY GABRIELLA DLA
GYERGYÁK JÁNOS DLA
BORSOS ÁGNES DLA
VERES GÁBOR DLA
LOVIG DALMA DLA
JURDIK SAROLTA DLA

Építész tervező munkatárs:
KALKÁN DÓRA
BITTNER ZSÓFIA
KOTNYEK ZSÓFIA
BOSNYÁK DÁNIEL
VARGA DÁNIEL
VARGA KONRÁD
DEMIRCI EZGI SU

Látvány:
KOVÁCS ATTILA

Tervezés:
2023

TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT:

A Városligeti fasor mentén létesítendő Magyar Építészeti Központ és Múzeum a kortárs épített környezet alakítása és a történeti épületek védelme iránt elkötelezett szakmabeliek és értő laikusok régi álmát valósítja meg. Tervünk, az Építészet Háza a pályázati kiírás alapvetésével azonosulva, a találkozások tereit kívánja létrehozni, ahol az építészek és társszakmáik képviselői a lehető legváltozatosabb formában megrendezett eseményeknek helyszínt adó létesítményben oszthatják meg az építészet múltjára, jelenére és jövőjére vonatkozó ismereteket az idelátogatókkal.

A múzeum-dokumentumtár-kiállítótér-kutatóhely funkciók integrált kialakításával az Építészet Háza befogad minden felülről és alulról jövő kezdeményezést, ezzel válik az építész szakmán túl, a harmonikus környezetre vágyó városlakók és távolról érkezők kedvelt és megkerülhetetlen zarándokhelyévé. Az új létesítmény szimbiózisban van a szomszédos történeti épületek léptékével, tekintettel van a tágabb környezete patinájára, ugyanakkor jelentős vertikális kiterjedésével és absztrakt tömegével a közvetlen környezetében található templomok mellett kíván érvényesülni.

Az Építészet Háza és a belső tereit organikusan kiegészítő fás park, külső rendezvényfelületek és nyitott átriumok az évszakok, napszakok és az időjárás változásától függően szolgálják az intézmény sokrétű küldetését, miszerint az élő hagyományok, az aktuális kihívások és a jövő innovációja mindenkire tartozik, sokféle vélemény és nézőpont létezik, amiket az új létesítmény befogadni képes.
Az Építészet Háza egy komponált, kristályszerű épületforma, melynek ideális tömegét a ház komplex kiszolgáló funkcióit, a terepszint alatt rejtőzködő épületrész szervezi egységes működési rendszerré a két történeti villával.

A tervezés során az alábbi alapgondolatok fogalmazódnak meg:

1. Az új épület telepítése reflektáljon a környező, értékes városszövetre: a szabadon álló villák hármas tagolású beépítését alapul véve, a viszonylag nagy, egybefüggő zöld felület ürességét meghagyva továbbra is érvényesüljön a helyszínre oly jellemző mikroklímát biztosító szellősség.
2. A kialakuló épületcsoport, a villák és az új tömeg biztosítsák a belső terek ideális külső környezeti kapcsolatait a térszint közforgalmú funkcióinak transzparens és közvetlen kültéri elérhetősége által: direkt megközelíthetőség a parkból, illetve kijárás az átrium udvarokra.
3. A pályázati kiírásban megfogalmazott helyiségigényeket a megengedett minimális alapterületen biztosítjuk a fenntarthatóság érdekében mind a megvalósítás, mind pedig az üzemeltetés során. Mindez mértéktartó villa-léptékű épülettömeget eredményez, ugyanakkor a tervezett külső felületek és az átmeneti terek tudatos bevonása a programba kellő nagyvonalúságot biztosít az összetett funkcióegyüttesnek.
4. Az új épület vertikális alakítása hangsúlyozza a középületi jelentőségét, mindazonáltal kerüljön kölcsönhatásba a szomszédságában magasodó templomtornyokkal.
5. A tömbszerű épület a városi park felett lebegő tárgyként jelenjen meg a közvetlen környezetében elhelyezkedő további értékes épületek, mint a Walter Rózsi villa és a Városligeti fasori templom jelentőségét nem csorbítva. A zárt homlokzatokkal határolt, háromfelé ágazó, égbe törő tornyok felülvilágító ablakain szabályozhatóan áramoljon a fény a különböző funkciójú belső terekbe.
6. Az Építészet Háza vonultasson fel olyan szerkezeti, anyaghasználati és stiláris elemeket, amik absztrakt, vagy direkt módon utalnak a mindenkori magyar építőművészet és építéstudomány innovatív voltára.

TELEKALAKÍTÁS

A Herczel- és Grünwald-villákat integráló épületegyüttes tervezésénél arra törekedtünk, hogy az új beépítés hasonuljon a hagyományosan szellős fasori szabadon álló beépítési módhoz, mindazonáltal a felszín feletti épülettömeg markánsan képviselje középületi jelentőségét, jelesül a magyar építészet méltó bemutatását. Ennek érdekében a tervezési program jelentős része – a kiírásban szereplő, a két villára vonatkozóan tett funkcionális javaslat szinte teljes mértékben történt átvétele mellett – a terepszint alá helyezett épületrészben került elhelyezésre. Ezzel biztosítottuk, hogy a fasori történeti épületek városi villa-léptékéhez mérhető épülettömeg alakuljon ki, amely az Építészek Háza legattraktívabb, felszín felett elhelyezendő funkcióit foglalja magába. Az így kialakult épület a két kapcsolódó villától délre, a Herczel- és Grünwald-villák mögé beúszva helyezkedik el, a három elemből álló együttes csak a terepszint alatt kapcsolódik össze. A harmadik épülettel kiegészült csoport legmarkánsabban a Városligeti fasor felől tárul fel, innen sejlik elő sziluett-szerűen az új ház, az eredeti állapotára visszaállított két történeti villa háttereként.

ÉPÜLETELHELYEZÉS

A beépítés választott módja azt is eredményezi, hogy a telek Bajza utca felé eső része nagyrészt beépítetlen marad, az új épület csupán keskeny keleti homlokzatával tűnik elő a fás park belsejéből. Az Építészek Háza felszín feletti hosszanti tömege és a terepből kellően kis sávot kiszakító felszín alatti épületrész észak-déli irányban is kettéosztják a telket, így a Walter Rózsi-villa és a ’6-os és ’7-es épületek mentén nagymértékben összefüggő zöldfelület alakulhat ki.
Míg a Városligeti fasor felöli főbejárat oldalán a süllyesztett átriumokkal reprezentatív park jön létre, az épület átellenes, déli homlokzata mentén játékosabb, árnyékolókkal tarkított városi parkot találunk. A komplex funkciókat kiszolgáló személygépkocsi- és műtárgyszállító forgalom kiszolgálása is innen történik, a déli telekhatárral párhuzamosan a mélygarázs lehajtó rámpája és a felszíni parkolók is itt találhatók. A gyalogosok a fasori főbejárat mellett, a Bajza utcai parkbejáraton is könnyedén megközelíthetik az Építészet Házát. A kerékpárosok mind a gépkocsibehajtón, mind pedig a gyalogos bejáratokon keresztül könnyedén elérik a telek több pontján kialakított tárolókat.

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

A tervezői elgondolás szerint az Építészet Háza mind megjelenésében, mind az általa nyújtott szolgáltatások tekintetében befogadó és integráló találkozási hely, ahova az építészetet művelő, értő és az iránta érdeklődő látogatókon túl azok is eljutnak, akik csupán kikapcsolódásra, inspirációra vágynak Budapest lüktető urbánus közegében. A Városligeti fasor és a Bajza utca kereszteződésében, sűrű városi szövetben található ritka nagy kiterjedésű fás-füves terület a további beépítés mellett is zöld oázisként, városi parkként szolgálhat. Ezen koncepció mentén fogalmazódott meg az egyetlen új, felszín feletti monolitikus épülettömegbe koncentrált építészeti gondolat, miszerint az Építészet Háza a publikus zöld park felett, a történeti villák mögül emelkedik ki jelentőségteljes, mégis visszafogott vertikális formájával. A környező villák hármas tagoltságát a transzparens földszinti érkezési szint felett magasodó, teljes felületén – ablaknyílásoktól is mentes – tetőcseréppel burkolt tömeg háromfelé ágazása idézi meg. A rendezetten rendezetlen irányú tornyok nem öncélúak, a belső tér különböző funkciójú helyiségeinek a térbeli karakterét és természetes fénnyel történő megvilágítását szolgálják.
A koncepció lényegi eleme, hogy az ideális térforma érdekében fontos épületfunkciókat és térkapcsolatokat a terepszint alatt kialakított helyiségekben helyezzük el. Az épületegyüttes komplex programját kiszolgáló terek a terepszint alá süllyesztett, felülről nyitott átriumudvarokon keresztül jutnak természetes fényhez és szellőzéshez. A múzeumi kiállítás és közönségforgalmi szempontból kiemelten fontos Space Box is egy ilyen átriumból közelíthető meg közvetlenül. A terepszint alatti kialakítás folyamodványaként a nagy középületi lépték ellenére nagy felületű beépítetlen terület marad a táj és kert kialakítására. A meglévő fa- és növényállomány részleges megtartása mellett – csak az új beépítés által érintett fák kerülnek kivágásra – előnevelt cserjék és fák csoportjai hivatottak a természeti környezet minél intenzívebb visszaállítására, amivel az új épület absztrakt térbelisége fokozandó. A teljes felületén cserép héjalású új épület hármas vertikális tagolása azt a célt is szolgálja, hogy a szomszédos telkeken álló két templomtoronyra rezonálva határozza meg saját karakterét.

AZ ÚJ ÉPÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE, KAPCSOLÓDÁSAI

A tömb település- és utcaképi megjelenését klasszikus értelemben a határoló utcák növényzete, az előkertek, a telkek zöldje, a telekhatáron húzódó, áttört kerítések, a szabadon álló beépítési mód, illetőleg az egyes épületek tömegformája, magassága és homlokzatának vagy homlokzatainak építészeti kialakítása határozzák meg.
A környezet mérvadó építészeti stílusirányzatai a historizmus és a szecesszió, valamint a Fischer József tervei alapján készült, szabadon álló́ beépítésű, kétemeletes, lapostetővel fedett modernista villaépület – a Walter Rózsi-villa. Ebben a heterogén környezetben a városi szövetben egy hátrahúzott, a környezet jellemző léptékét megtartó, annak vertikumait sziluettként idéző, a meglévő építési rendhez illeszkedő, szabadon álló felszín feletti tömeg telepítésére tettünk javaslatot. E vertikumok alatt a környező, magasba törő két templomtornyot, a jellemző háromosztatú villahomlokzatokat értjük, míg a szabadonállóságot gazdag növényzettel erősítjük.
A felszín feletti épületrész utca felőli feltárása a kialakult parkon keresztül, két diagonális vonalvezetésű sétányon lehetséges, illetve a felszín alatti épületrészek csatlakozásainál. A felszín alatti épületrészek összekötik az épületeket, a belső terek természetes bevilágítását három belső udvar - átriumok - adja.
A két utcai villa, illetve az új épület felszín alatti találkozásának tervezésekor elkülönítettük a technológiai és a publikus irányokat. Az új épület föld alatti nyaktagokkal kapcsolódik a meglévő épületekhez, és kezeli a szintkülönbségeket.

A TERÜLET TÉRFALAI HETEROGÉN TULAJDONSÁGÚAK. LEVÁLOGATVA:

1. A felszín fölé kerülő új épület, az ’Építészet Háza’ nagy, teli homlokzatokkal kommunikál, de hátra húzódik a területen a forgalmas budapesti utcáktól, és így épül be a városképbe. Vonalvezetésében visszaköszön az ’Árkai templom’ tagolt tömege, a háromosztatú villás környezet, a városi manzárdok, az izgalmas budapesti épületsűrűség. A felszín felett látható tömeg egy kristályszerű sziluett, de előtere nem az utca, hanem a park, a zöld kert, ami szűri a levegőt, az időt.
2. Észak felől, a Városligeti fasor villái között a hátrahúzott ’Építészet Háza’ dominánsan látszik, az utcával párhuzamosan a hosszanti homlokzata tárul fel. Itt van a felszíni főbejárat is. Másrészt, ez az utcáról feltűnő homlokzat csak egy homlokzatszakasz, hiszen a teljes tömeg a két utcai villa mögött fut. E gesztus révén értük el, hogy az új épület ebből az irányból egy ’árnyék’, egy ’városi sziluett’. A tömegképzési koncepciónak megfelelően a három tornyot mutató nézet tömbszerű, anyagszerű, transzparens földszintje révén ’lebeg’.
3. A keleti oldalon, a Bajza utca felől adottság a szinte foghíjnak tűnő hosszú kerítés, melynek végpontján áll a kis modernista villa, Walter Rózsi háza. A területen kialakított új épület ettől az utcafronttól is távol marad, a rövidebb oldalát mutatja. Ebből a nézetből ez egy teli homlokzat, ami a földszinten transzparens, a többi szinten kifejezetten tömör, zárt. A transzparens alsó szint a publicitásra utal, és fogadja a kávézó vendégeit, a ház mellett kialakított terasszal.
4. A déli oldalon a homlokzat az északi, Városligeti fasor felőli tükörképe. Itt nincs bejárat, sem megnyitás. Az épület zöld környezettel találkozik ezen az oldalon. Az itt lehatárolódó területrésznek kompromisszumos az összképe első olvasatban az innen szomszédos épületek, a ’6-os’ és ’7-es’ miatt. Mi úgy kalkuláltunk, hogy e térfal megléte jellemző állapot, keretezi a területet, ezzel egy metropolisz esetében kell is számolni. Itt szerveztük a közlekedést, és inkább zöld.
5. Nyugat felől az új épület felszín feletti tömege szintén zárkózott, ám itt kiegészül a mellé települő süllyesztett nagyátrium ide tartozó homlokzatával. E átriumudvar a felszín alatti térszint bevilágítására szolgál, másrészt pedig egy elkülönülésre alkalmas térszintet hoz létre.

A TERÜLET KÖRNYEZETALAKÍTÁSA, A GYALOGOS- ÉS GÉPKOCSIFORGALOM MEGOLDÁSA, A TEHER- ÉS MŰTÁRGYSZÁLLÍTÁS BIZTOSÍTÁSA

A terület feltárása kapcsán a kiírásnak megfelelően elsődlegesen a gyalogos megérkezés karakteres kialakítását határoztuk meg. A tervezési területet határoló főutakon meglévő gyalogos közlekedési rendszerből - Városligeti fasor és a Bajza utca irányából - indítottuk a belső közlekedésre szolgáló burkolt felületet, amely az összes parkba telepített, közönségforgalmú épület és építmény (kültéri installációk helye) megközelítését lehetővé teszi, ugyanakkor vonalvezetésével illeszkedik a kialakított természeti környezet puha megjelenésébe. E megnyitások a közterület felé kapukat jelentenek, folytatva az utcaképre jellemző ’kerítés’ léptéket és geometriát.
A tervezési területen két jellemző gyalogos közlekedésre szolgáló kültéri burkolatot jelenítettünk meg. A Városligeti fasor felől befutó a markánsabb, amely eléri a terület belsejében álló új épületet, kijelöli a főbejáratot. A másik, egy keskenyebb, kiselemes burkolat a Bajza utcai gyalogos elérést adja, illetve biztosítja a terület feltárását az autós parkolófelületek felől. Ez egy land-art elemekkel tűzdelt tengely, néhol ’kibomló’ szegélyekkel, hogy aztán csak pixelként elszóródva jelenjen meg, vagy növénycsoportként, hullámzó virágágyásként folytatódjon. A két burkolat a Herczel villa és az új ’Építészet Háza’ előtt összefonódik, és egy nagyobb kiteresedést képez. Egyébiránt a területre nem jellemző a burkolt felületek kialakítása, a koncepció szerint az új épület a ’zöldben úszik’. Ennek megfelelően az új épület szigorúan véve burkolt felületekkel csak a főbejáratánál, illetve a kávézóterasznál találkozik.
A tervezési terület kerékpárral jól feltárható́, a környező utcákban (Rottenbiller utca, Damjanich utca, Bajza utca) kialakított kerékpáros sávokat a meglévő ’6-os’ és ’7-es’ épületek előtt meglévő és felújítandó szervízúton kívánjuk a területre behozni és a felszín feletti új épülettömegtől délre egy kétfelé osztott központi kerékpártárolóba elhelyezni, ezáltal a gyalogos és kerékpáros forgalom elválasztásra kerül. Fontos, hogy kerékpártárolót a Városligeti fasor felől, a Grünwald és a Herczel villa előtt is telepítenénk – kisebb léptékben.
Közösségi közlekedéssel a tervezési terület közvetlenül trolibuszokkal közelíthető meg, azonban rövid gyaloglással elérhetők a M1, M2 és M4 metróvonalak állomásai.
A Magyar Építészeti Központ és Múzeum épületegyütteséhez kapcsolódóan a terepszint alatt egy szinttel 60 db gépkocsit helyeztünk el autós mélygarázsban, valamint javaslatot teszünk második ütem kialakítására, további 47+4 parkolóhellyel. E második ütem megteremti a felszín alatti összeköttetést a ’6-os’ és ’7-es’ épületekkel is. A tervezett mélygarázsban van akadálymentesített, illetve tehergépkocsi számára kialakított parkoló.
A felszínen, a meglévő ’6’-os és ’7’-es épületek előtt meglévő és felújítandó szervízútról megközelíthető felszíni parkolóban 30 db gépjármű elhelyezése valósult meg. Az egyéb felmerülő parkolási igényekre a tömb határán, a határoló utak nagyjából 170 db parkolóhelyet biztosítanak.
A műtárgyak szállítása a felszín alatti mélygarázs felől biztosított, az erre dedikált teherlift nem keresztezi a látogatói forgalmat. A garázs felől zsilipen keresztül, az erre speciálisan kialakított terhergépkocsi parkolóból lehet pakolni.

A TERÜLET ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE, MIKROARCHITEKTURÁLIS ELEMEI

A tervezési terület jelenleg 55,3%-os zöldfelületi aránnyal rendelkezik, ami jelentősen meghaladja az övezeti besorolás szerint előírt 30% értéket. A telek növényállománya ugyan értékes, azonban jelentős megújításra szorul, mivel az elosztása a korábbi beépítések rendszeréhez igazodik. A tervezés során célunk volt, hogy a telek zöldfelülete az új építmények telepítése után is őrizze meg park jellegét, vizuális egységet, zöld szigetet képezve a Bajza utca keleti oldalán található Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium belső udvarával és a Városiligeti fasor menti épületek kertjeivel.
Az új épületet és az azt övező zöldfelületet, valamint a telken elhelyezett kültéri funkciókat egységben kezeltük, ahol azok elemei egymásra reflektáló́ téri és funkcionális együttesként értelmezendőek. A parkban kijelöltünk két egymással derékszögben találkozó, de a két közterület határával szöget bezáró főtengelyt – az új utcai bejáratok kapcsolatok irányából, a telket övező kerítés két helyen történő átépítésével. A két különböző szélességű burkolt gyalogos út a főbejáratnál kiterebélyesedik, ezáltal a megérkezés főterét is kijelölik. Az új főtengely a jelen tervezési feladattal érintett összes funkciót hálózatba szervezi a kiszolgáló szervíz úton keresztül a felszíni parkolók és a mélygarázs megközelítésén át a beszállítás útvonaláig. A telket átszelő főtengely ugyan elkerüli a fasor felőli két villát - azok megközelítése ideálisan megoldott a meglévő utcai kapuzatukon keresztül - ugyanakkor markáns módon jelöli ki az épületegyüttes főbejáratát.
A tervezett félnyilvános, kerítéssel lehatárolt városi parkot a várható klimatikus változásokat tűrő, változatos növényzettel kívánjuk beültetni. Őshonos cserjék és előnevelt fák hivatottak szín- és lombváltásukkal az évszakok változását jelezni. A minimális zöldfelületi arány 40% felett tartása mellett, a tervezett vízáteresztő burkolatú ösvények pixelesen kiterebélyesednek, illetve elfogynak, teret adva pampa füves vagy más talajtakaró növényeknek, továbbá a telken elszórt ’rajzszög’ alakú árnyékolóval ellátott tartózkodó-pihenő felületeknek. A zöld felületek összképében a süllyesztett térszintek átriumaiból sötétedés után kiszűrődő fény jelentőséggel bír, hozzájárul a városi park építészeti koncepciójához, miszerint visszafogott számú és volumenű mikroépítészeti elem használata mellett is ingergazdag épületkörnyezet jöjjön létre.

ÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS, ANYAGHASZNÁLAT, MŰSZAKI IGÉNYSZINT MEGFOGALMAZÁSA

A Magyar Építészeti Központ és Múzeum épületegyüttese a magyar építészet első számú́ találkozási és bemutatkozási helye lesz. Ennek megfelelően magas építészeti színvonalú́, egyedi téri megoldásokat és korszerű műszaki tartalmat felvonultató épületre van szükség. A multifunkcionális kialakítás mellett nagy hangsúly kell fektetni a környezet- és energiatudatos, fenntartható építési rendszerek és technológiák alkalmazására. A funkció presztízse megengedi, hogy innovatív, új, vagy méltatlanul mellőzött magyar fejlesztések és találmányok is szerephez jussanak az Építészet Háza megformálása során.
A felszín feletti új épületet homogén, szoborszerű megjelenéssel, vertikálisan elágazó hármas tagoltsággal képzeltük el. A földszinti transzparens függönyfal, az épület teljes kerületen körbefutó felületén kívül, az egész épület cserép héjalást kap. A természetes alapanyagú és csupán az agyag égetése által színezett külső burok egyrészt az épületnek valós kiterjedésénél monumentálisabb megjelenést kölcsönöz, másrészt köteléket képez a szomszédos történeti épületek tetőtidomaival is.
A tartószerkezeti rendszert Sámsondi Kiss Béla szövetszerkezetes, vagy dermesztett beton technológiájának felelevenítésével álmodtuk meg, melynek alkalmazásával nagy fesztávú, vékony szerkezetvastagságú tartószerkezet jöhet létre, középület léptékben. Az alkalmazandó technológia az emberi szervezet sejtrendszerére is jellemző cellás szerkezetével átvitt értelemben is rámutat az építészet organikus voltára. A vékony, így anyagtakarékos, ugyanakkor rendkívül rugalmas tartóelemeket eredményező eljárás megfelel a korszerű, fenntartható építési rendszerekkel szemben támasztott elvárásoknak is. A gipsz, mint elvesző, bent maradó zsaluzat nemcsak a beton szilárdulását befolyásolja kedvezően az építés során, de a múzeumként és kiállítótérként üzemelő épület elsődleges belső fal- és födémfelületeként a bezárt terek automatikus páratartalom szabályozójaként is működik. A dermesztett beton szerkezet hőtechnikai és technológiai okokból külső hőszigetelést és átszellőztetett cseréphéjazatot kap, ezáltal a belső hőkomfort és a tartószerkezet védelme is biztosított. A pengeszerű födémgerendák és falelemek belsőépítészeti alkalmazással is bírnak, térszervező és fény-árnyék hatást eredményeznek.
Az Építészet Háza belső tereiben a látszó felületek és térelemek esetében lehetőség szerint az elsődleges épületanyagot jelenítjük meg. A csiszolt látszóbeton, a festett-színezett gipszbeton mellett megjelenik a fényáteresztő üvegbeton, mint primer anyagszerű felület, de úgy is, mint a közlekedő köztes tereket a kiállítóterektől elválasztó térelem is. A Losonczi Áron által fejlesztett transzlucens Litracon a mesterséges és természetes fényjelenségek napszakonként változó megjelenítése által többletjelentéssel látja el, egyben humanizálja a természetes anyagokkal és monokróm színekkel manipuláló épületbelsőt. A magyar innováción alapuló, illetve a hagyományos hazai gyártásban elérhető építőanyagok és építéstechnológia alkalmazása magától érthetődön jöhet számításba ezen nemzeti jelentőségű vállalkozásban.
Az európai kortárs középületek – köztük számos hazai megvalósult beruházás is – a globálisan elérhető legmagasabb minőséget képviselő rejtett, beépített technológiákat és a vizuális-esztétikai-használati értéket döntően meghatározó épületelemeket vonultatnak fel. Az Építészet Háza sem lehet kivétel, az épület általános koncepciójának letisztultsága és nagyvonalúsága mellett a minőségi tervezés és csúcskivitelű megvalósítás kell legyen a cél. A leghaladóbb építészeti gyakorlat ugyanakkor azt is céljául tűzi ki, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal, alapanyagokkal és főleg közpénzekkel takarékosan, intelligens tervezési, építésszervezési, megvalósítási és üzemeltetési rendszerben gondolkodva bánjunk. A műemléki helyreállítást, táj- és kertrevitalizációt, komplex épületüzemeltetést és számos más területet magába foglaló épületinformációs modellezés és lebonyolítás fontos részét képezi a sikeres vállalásnak. Az építőipari szolgáltatások és az építőanyagok ár drágulása és más külső tényezők is gondos előkészítést és a stakeholderek együttműködését teszik szükségessé, különösen akkor, ha a projekt a közvéleménnyel történő megismertetése során a megvalósítandó épület megkapja a megérdemelt társadalmi és médiaérdeklődést.