PÉCS TÜSKÉSRÉT FEJLESZTÉSE
NYÍLT ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT

Építész tervező:
GYERGYÁK JÁNOS DLA
BORSOS ÁGNES DLA
RÁCZ TAMÁS DLA
KOVÁCS ATTILA
BOSNYÁK DÁNIEL
KALKÁN DÓRA
VARGA DÁNIEL
FÁBOS ATTILA
JÓNÁS RÉKA

Szakági tervezők:
TÓTH RÉKA / TÁJÉPÍTÉSZET
DUGA MARCEL / CENC / TARTÓSZERKEZET
DR.BARANYAI BÁLINT / ENERGIATERVEZÉS
CAKÓ BALÁZS / KOMFORT MŰHELY / ÉPÜLETGÉPÉSZET
KERÉCZ PÉTER / KÖZMŰTERVEZÉS

Látvány:
KOVÁCS ATTILA

Tervezés:
2022

Tervezési feladat ismertetése
A nyílt építészeti tervpályázat célja a pécsi Tüskésréti terület fejlesztése. A kiírás szerint a város régi vágya, hogy a "Pécsi víz" völgye, mint egybefüggő rekreációs és zöld tengely jöjjön létre. A pályázat tárgya, a megvalósítandó funkciók tudatos szinergiában történő telepítése és formálása Pécs város számára rendkívüli lehetőségeket adhat a város élhetőségének javítása valamint városmarketing szempontjából a turisztikai vonzásának.

Beépítési terv koncepcója
Beépítési javaslat alap koncepcióját tizenegy pontban határoztuk meg:

1. a tervezett beépítési a vízfelületek felé kommunikál
2. zölddel beépített "lebegő rét" (lebegő legelő/"domb") alakul ki
   • "szervízszint" zölddel borítva
   • megemelt beközlekedési szituációk
   • összekapcsolja az Aqua funkciót a szállodával
   • tó irányába "felpöndörödik", "lebillen"
3. körkörös kommunikáció a környezettel - házból-tájjal ( sportcsarnok észak felöli megvilágítás – Mecsek (horizontális síkok), hotel és Aqua szoros kapcsolata a tóval) - házzal-tájjal (tömegi koncepció – házakat összekötő "lebegő" "domb" )
4. vízválasztó létrehozása - Aqua külső terének leválasztása az egyéb funkcióktól
5. szálloda - lábakra állítás reagálás az eltérő felhasználói síkokra
6. négy évszakos élmények térhasználat alkalmazott növénytelepítés elve
7. terepszint feletti építés létrehozott szintek mind a meglévő terepszint felett kerültek kialakítása (talajvíz, talajminőség)
8. homlokzat, tető, "energia fák" energiát gyüjt innovatív épületszerkezeti megoldások a fenntarthatóság érdekében
9. külső terek aktivizálása közösségi terek
10. motorizált közlekedés minimalizálása a tervezési területen
    • karbon- és klíma semleges működés
11. ütemezhetőség (épületek több ütemben való megépíthetősége)
    • 1.0 ütem: aquapark + "lebegő rét" + kültéris sportfunkciók (dél)
    • 1.1 ütem: hotel
    • 1.2 ütem: sportuszoda
    • 2. multifunkcionális rendezvénycsarnok
    • Opcionális: Parkolóház

Beépítési terv ismertetése
A beépítési terv koncepcióját, valamint részletes bemutatását a 01., 02. és 03. számú tablók tartalmazzák. A javasolt organikus, "landart" jellegű beépítés a természet könnyed vonalvezetését, valamint a kör forma tökéletességét, egyszerűségét ötvözi egy épületcsoportban illetve annak környezetében.
A tervezési területen kialakítandó új észak-déli tengelyű forgalmi út mentén kialakítandó új körforgalmi csomópontból kiinduló út menti tengelyére szervezett "lebegő rét" és az Aquapark épülete került a telepítés fókuszába, amihez délről a szálloda, míg északról a sportuszoda funkciója csatlakozik. A kétszintes "lebegő rét" ("domb") az Aquapark, a szálloda és a sportuszoda előtereként a kiszolgáló és parkolótereit foglalja magába és teszi lehetővé a szétválasztandó forgalmi igények (2. emeleten szurkoló és látogató, 1. emeleten sportoló, edzők, VIP személyek, személyzet, földszinten feltöltés) kiszolgálását.
Az Aquapark kültéri funkcióit egy új vízfelület, a "lagúna" választja le a nyilvános külső terektől. Az Aquapark belső és külső terei között gyalogos hídszerkezet biztosítja a kapcsolatot.
A multifunkcionális rendezvénycsarnok az előbb említett három épülettől északra került elhelyezésre szabadon álló beépítési módban.
Az épületek gépkocsival történő megközelítésére a korábban említett "lebegő rét" ("domb") kétszintes építményben kerültek kialakításra parkolóhelyek, amik elsődlegesen a szálloda, valamint jelentősebb rendezvények esetén a kiemelt személyek parkolóhelyeként szolgálna (rendezvényen kívüli időszakban általános parkolóként is igénybevehető lenne). Nagyobb mennyiségű parkolásra az észak-déli tengelyű forgalmi út mentén jelöltünk ki egy összefüggő felszíni parkoló felületet, ahol opcionálisan parkolóház létrehozásával a felszínin parkolást jelentősen csökkenteni lehetne.
A terület megközelíthetőségét közösségi közlekedéssel (busz) valamint gyalogos, illetve kerékpáros (rolleres) megközelítéssel is kialakítottuk (északi, nyugati és déli kapcsolódás a meglévő vagy fejleszteni tervezett hálózatokhoz).
A tervezési terület déli részén nyilvános, térítésmentesen használható közösségi felületeket alakítottunk (meglévő felületek bővítése, újak kiépítése mint strandröplabdapálya, gyermek- és felnőtt játszótér, pumpapálya, petanque, stb.), míg a terület északi részén fizetős sportpályák (labdarúgás, tenisz, stb.) jöttek létre.
A beépítési terv az épített környezet fejlesztésével párhuzamos jelentős zöld- (többszintes növényállomány) és kékinfrastruktúra fejlesztési elemeket tartalmaz.

Tervezett épületek építészeti kialakítás, funkciók ismertetése

Aquapark

Az Aquapark kör alaprajzú, keskeny sávjában ötszintes épülete a tervezett beépítés ékköve. Az vízfelületek - tó, "laguna" - irányába teljes magasságban felnyiló "élménytér" közvetlen kapcsolatban áll a "laguna" által lehatárolt kültéri funkciókkal, az Aqua kerttel.

Sportuszoda

A három- illetve az medencetereknél kétszintes épület megközelítésé, feltöltése és kiszolgálása a " legelő" ("domb") háromszintes építmény irányából valósul meg. A kör alaprajzú épület keleti és déli oldala három szinten tartalmazza a különböző szintű funkciókat, míg az egybefüggő, min. két szint belmagasságú terek a medencék felett, illetve körül karakteres hangulatot adnak az épületnek.

Multifunkcionális rendezvénycsarnok

Az 5000 férőhelyes multifunkcionális rendezvénycsarnok a tervezett beépítés északi elemeként szabadon álló telepítéssel került elhelyezéssel. A háromszintes épület térszervezésében reagál a különböző minőségű térhasználatra: külön bejárat és funkciócsoportok lettek kialakítva, a hazai és vendég szurkolók, a sportolók, edzők és bírók valamint a média, a VIP személyek és a személyzet valamint a feltöltés számára.

Az épület karakteres eleme a felső szinten elhelyezett, kétszint magas Mecsek irányába néző "csipke" tér bővítések.

Szálloda

A lábakra állított, nyolcszintes épület négycsillagos szálláshely és konferenciafunkciókkal került kialakításra az alábbi tagolásban: földszint az elsődleges érkezés, feltöltés tereit látja el, első emeleten a konyha és az Aquaparkkal való zárt kapcsolat került kialakításra, második emeleten a "lebegő rét" szint megközelítése, valamint a belső reprezentatív funkciók kerültek kialakításra (recepció, étterem, konferenciatermek, terasz). Harmadik emeleten edzőtermek illetve szálláshelyek, míg a negyedik, ötödik és hatodik emeleten különböző minőségű szálásegységek kerültek elhelyezésre. A hetedik szint körpanorámát biztosító tetőterasszal zárul.

Az épület karakteres eleme a kétszint magas oszloperdő valamint a tó irányba megjelenő "csipkék" a felső szinten.

"Lebegő rét" / "Domb"

Az Aquapark, a sportuszoda és a multifunkcionális rendezvénycsarnok feltöltéséért, használók szétválasztásáért valamint parkolóhelyeinek részleges kiszolgálását biztosító kétszintes építmény.

Parkolóház

Az opcionálisan kialakítandó parkolóház új észak-déli tengelyű forgalmi út mentén kialakításra javasolt felszíni parkolók megszüntetése vagy kiváltására javasolt megoldás (négy szint esetén 360db parkolóhely elhelyezését szolgálja).

Pavilonok

A külső terek működését, szolgáltatásait kör alaprajzú pavilonok szolgálják ki. A pavilonok vendéglátóegységeket (étterem, büfé, bisztró, kávézó, bár, stb.) illetve öltöző, vizesblokk és sporteszköz kölcsönző funkciókat foglalnak magukban.

Tervezett épületek szerkezeti rendszerének leírása

Funkciók tartószerkezeti ismertetése

Aquapark:

Határozott kör alaprajzi formájú, földszint, két emelet, lapostetős kialakítású létesítmény. Az épület leg meghatározóbb eleme a négy darab grandiózus méretű központi pillér, mely egyben a tetőszerkezet alátámasztásának biztosítására is szolgál.

Az aquapark egy része beltérben, egy része pedig kültéren, egy hídon válik megközelíthetővé. A kültéri aquapark rész több medencét, élményelemet foglal magába.

Alépítmény:

A tervezési helyszínen a talajvíz magas szintjének, továbbá az altalaj teherbíró képességének ismeretében az épület alapozása mélyalapozással, azon belül cölöp, illetve mikrocölöp alkalmazásával készíthető el.

A nagyobb terhelésű területek, azaz az épületrészek, lépcsőházak, merevtő falak, csúszdák, négy központi teherhordó pillér mindenképpen cölöpalapozással, a medencék esetleg lemezalapozással (maga medence fenéklemez egyben lemezalap), vagy mikrocölöp alkalmazásával alapozhatóak.

Az egyes cölöpök, mikrocölöpök együttdolgozását cölöpfejekkel, továbbá cölöpösszefogó lemezzel szükséges megoldani.

A megadott mértékadó talajvíz szintje alatt elhelyezendő épületrészeket vízzáró szerkezetek és munkahézagok alkalmazásával szükséges megvalósítani.

Felszerkezet:

A gyors építhetőség, jól kalkulálható költségek érdekében a lehető legtöbb szerkezeti elem alkalmazásánál a helyszíni elő munkát, a technológiai veszteségekből származó többleteket kerülni, minimalizálni akartuk, így az alábbiakban részletezett teherhordó rendszer alkalmazására esett a választás.

A felszerkezeti rendszer a fentiekre való tekintettel elsősorban előregyártott, monolit vasbeton, továbbá acél és rétegelt ragasztott fa (RRfa) elemekből készülő szerkezet.

A lehető legtöbb szerkezeti elem, mint például: pillér, födém, lépcsőház, előregyártott vasbetonszerkezetet kívánunk alkalmazni, monolit vasbeton szerkezetet csupán a legszükségesebb helyeken, mint például a négy darab nagyméretű központi pillér, íves födémszakaszok, illetve a cölöpök, továbbá a cölöpfej és a cölöpösszefogó lemez, valamint a merevítő falak és értelemszerűen a medencetestek.

Merevítési rendszer:

Az épület merevítési rendszerét a négy darab nagyméretű monolit vasbeton központi befogott pillér, továbbá a hossz és haránt irányban elhelyezett merevítő falak, illetve a tetősíkban elhelyezett szélrács – rendszer biztosítja.

Medencék:

A medencék monolit vasbeton szerkezetből kell, készüljenek. Alapvető feltétel a medencék megfelelő vízzáróságának biztosítása, így mind az anyaghasználat, mind pedig a munkahézagokat, betonozási hézagokat, gépészeti csatlakozásokat illetően erre kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

Tetőszerkezet:

A tetőszerkezetet a hatalmas fesztávok jellemezik, melynek megfelelő alátámasztásáról a négy darab központi monolit vasbeton pillér gondoskodik.

A geometriai méretek, azaz a nagyméretű fesztávolságok, terhelés ismeretében az acélszerkezetet, mint anyag részesül előnyben. A funkcióból eredően a tetőszerkezet műszaki megoldásánál felmerül a rétegelt ragasztott fa (RRfa) szerkezet alkalmazásának létjogosultsága is. A fentiekre való tekintettel az optimális műszaki megoldás egy a fesztávolsághoz, terheléshez, környezeti hatásokhoz igazodó acél / RRfa hibrid tartószerkezet alkalmazása.

Speciális elemek:

Az aquapark élményelemeit, mint például csúszdák, csobogók, csobbanók, stb.. a gazdaságosság jegyében termék alkalmazása javallott, természetesen a kiegészítő szerkezeti elemek tervezése mellett.

Sportuszoda:

Határozott kör alaprajzi formájú, földszint, emelet, lapostetős kialakítású "többhajós" épület. Az épület központi elemei maguk a medenceterek, erre került felfűzésre a fő funkciót kiszolgáló elemek.

Alépítmény:

A tervezési helyszínen a talajvíz magas szintjének, továbbá az altalaj teherbíró képességének ismeretében az épület alapozása mélyalapozással, azon belül cölöp, illetve mikrocölöp alkalmazásával készíthető el.

A nagyobb terhelésű területek, azaz a többszintes épületrészek, lépcsőházak, merevtő falak mindenképpen cölöpalapozással, a belső mezőben található medencék esetleg lemezalapozással (maga medence fenéklemez egyben lemezalap), vagy mikrocölöp alkalmazásával alapozhatóak.

Az egyes cölöpök, mikrocölöpök együttdolgozását cölöpfejekkel, továbbá cölöpösszefogó lemezzel szükséges megoldani.

A megadott mértékadó talajvíz szintje alatt elhelyezendő épületrészeket vízzáró szerkezetek és munkahézagok alkalmazásával szükséges megvalósítani.

Felszerkezet:

A gyors építhetőség, jól kalkulálható költségek érdekében a lehető legtöbb szerkezeti elem alkalmazásánál a helyszíni elő munkát, a technológiai veszteségekből származó többleteket kerülni, minimalizálni akartuk, így az alábbiakban részletezett teherhordó rendszer alkalmazására esett a választás.

A felszerkezeti rendszer a fentiekre való tekintettel elsősorban előregyártott, monolit vasbeton, továbbá acél és rétegelt ragasztott fa (RRfa) elemekből készülő szerkezet.

A lehető legtöbb szerkezeti elem, mint például: pillér, födém, lépcsőház, lelátótér előregyártott vasbetonszerkezetet kívánunk alkalmazni, monolit vasbeton szerkezetet csupán a legszükségesebb helyeken, mint például cölöp, cölöpfej, cölöpösszefogó lemez, illetve merevítő falak, illetve értelemszerűen a medencetestek alkalmazunk.

Merevítési rendszer:

Az épület merevítési rendszerét a hossz és haránt irányban elhelyezett merevítő falak, befogott pillérek, továbbá a tetősíkban elhelyezett szélrács – rendszer biztosítja.

Medencék:

A medencék monolit vasbeton szerkezetből kell, készüljenek. Alapvető feltétel a medencék megfelelő vízzáróságának biztosítása, így mind az anyaghasználat, mind pedig a munkahézagokat, betonozási hézagokat, gépészeti csatlakozásokat illetően erre kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

Tetőszerkezet:

A tetőszerkezet a létesítmény meghatározó eleme, melyet a hatalmas fesztávok jellemezek. A geometriai méretek, azaz a hatalmas méretű fesztávok, továbbá a terhelés előnyben részesíti az acélszerkezetet, mint anyaghasználatot. A funkcióból eredően a tetőszerkezet műszaki megoldásánál felmerül a rétegelt ragasztott fa (RRfa), illetve előregyártott vasbeton szerkezet alkalmazásának létjogosultsága is. A fentiekre való tekintettel az optimális műszaki megoldás a geometriai méretekhez, terheléshez, környezeti hatásokhoz igazodó acél / RRfa / előregyártott vasbeton hibrid tartószerkezet alkalmazása.

Multifunkcionális sportcsarnok:

Határozott kör alaprajzi formájú, földszint, két emelet, lapostetős kialakítású épület grandiózus méretű fesztávolságot áthidaló acélszerkezetű térrács - tetőszerkezettel. Az épület központi eleme értelemszerűen maga a multifunkciós "küzdőtér", mely köré kerültek felfűzésre az alapvető funkciót kiszolgáló elemek.

Alépítmény:

A tervezési helyszínen a talajvíz magas szintjének, továbbá az altalaj teherbíró képességének ismeretében az épület alapozása mélyalapozással, azon belül cölöp, illetve mikrocölöp alkalmazásával készíthető el.

A nagyobb terhelésű területek, azaz a többszintes épületrészek, lépcsőházak, merevtő falak mindenképpen cölöpalapozással, a belső, központi mezőben található "küzdőtér" esetleg mikrocölöp alkalmazásával alapozható.

Az egyes cölöpök, mikrocölöpök együttdolgozását cölöpfejekkel, továbbá cölöpösszefogó lemezzel szükséges megoldani.

Felszerkezet:

A gyors építhetőség, továbbá jól kalkulálható költségek érdekében a lehető legtöbb szerkezeti elem alkalmazásánál a helyszíni elő munkát, a technológiai veszteségekből származó többleteket kerülni, minimalizálni akartuk, így az alábbiakban részletezett teherhordó rendszer alkalmazására esett a választás.

A felszerkezeti rendszer a fentiekre való tekintettel elsősorban előregyártott, monolit vasbeton, illetve acélszerkezeti elemekből készülő szerkezet.

A lehető legtöbb szerkezeti elem esetében, mint például: pillér, födém, lépcsőház, lelátótér előregyártott vasbetonszerkezetet kívánunk alkalmazni, monolit vasbeton szerkezetet csupán a legszükségesebb helyeken, mint például íves födémperemek, cölöp, cölöpfej, cölöpösszefogó lemez, illetve merevítő falak.

Merevítési rendszer:

Az épület merevítési rendszerét a hossz és haránt irányban elhelyezett merevítő falak, befogott pillérek, továbbá a tetősíkban elhelyezett szélrács – rendszer biztosítja.

Tetőszerkezet:

A tetőszerkezet a létesítmény meghatározó eleme, melyet a hatalmas fesztávok jellemeznek.

A geometriai méretek, azaz a jelentős fesztávok, továbbá a terhelés előnyben részesíti az acélszerkezetet, mint anyaghasználatot.

Az alkalmazandó acélszerkezetű tetőszerkezet megtestesíti mindazt az előnyt, melyet fent részleteztem, azaz a szerkezet jelentős része előregyártható, így a helyszíni munkafolyamatok minimalizálhatóak.

Szálloda:

Ahogy a többi épület, így a szálloda épület is határozott kör alaprajzi formájú, földszint, öt emelet, lapostetős kialakítású épület belső udvarral.

Alépítmény:

A tervezési helyszínen a talajvíz magas szintjének, továbbá az altalaj teherbíró képességének ismeretében az épület alapozása mélyalapozással, azon belül cölöp, illetve mikrocölöp alkalmazásával készíthető el.

Az egyes cölöpök, mikrocölöpök együttdolgozását cölöpfejekkel, továbbá cölöpösszefogó lemezzel szükséges megoldani.

Felszerkezet:

A gyors építhetőség, jól kalkulálható költségek érdekében a lehető legtöbb szerkezeti elem alkalmazásánál a helyszíni elő munkát, a technológiai veszteségekből származó többleteket kerülni, minimalizálni akartuk, így az alábbiakban részletezett teherhordó rendszer alkalmazására esett a választás.

A felszerkezeti rendszer a fentiekre való tekintettel elsősorban előregyártott, csekély mértékben monolit vasbeton, továbbá acél elemekből készülő szerkezet.

A lehető legtöbb szerkezeti elem, mint például: pillér, födém, lépcsőház, előregyártott vasbetonszerkezetet kívánunk alkalmazni, monolit vasbeton szerkezetet csupán a legszükségesebb helyeken, mint például cölöp, cölöpfej, cölöpösszefogó lemez, konzolos szakaszok, illetve merevítő falak esetében készülne.

Merevítési rendszer:

Az épület merevítési rendszerét a sugár és gyűrű irányban elhelyezett merevítő falak, illetve a befogott pillérek biztosítják.

"Lebegő rét" - Térszín alatti kiszolgáló- és parkolóház (formálása opcionális):

A szálloda, uszoda és aquapark között térfelszín alatti parkolóház kerül kialakításra. A parkolóház a környező létesítményekhez, a térfelszín alakulathoz igazodóan amorf geometriával készül a zárófödémen a szerkezeti rendszerre jelentős terhet okozó zöldtetős kialakítással.

Alépítmény:

A tervezési helyszínen a talajvíz magas szintjének, továbbá az altalaj teherbíró képességének ismeretében a térfelszín alatti garázs alapozása mélyalapozással, azon belül cölöp, illetve mikrocölöp alkalmazásával készíthető el.

Az egyes cölöpök, mikrocölöpök együttdolgozását cölöpfejekkel, továbbá cölöpösszefogó lemezzel szükséges megoldani.

Felszerkezet:

Mind a határoló falszerkezetek, mind a födémszerkezetek a geometriai méretekhez, terheléshez igazodó monolit vasbeton szerkezetként kerülnek kialakításra.

Merevítési rendszer:

A terepszint alatti létesítmény merevítéséről a hossz és haránt irányban elhelyezett merevítő falak gondoskodnak.

Térszín feletti parkolóház:

A nagyszámú parkoló igény kielégítésének esztétikus megoldása érdekében egy a tervezési koncepcióba illeszthető többszintes parkolóház kialakítása javallott. Jelen kialakítás egy a korábbi létesítményekhez igazodó kör alaprajzi kialakítású földszint, három emelet, lapostetős kialakítású parkolóház került megtervezésre.

Alépítmény:

A tervezési helyszínen a talajvíz magas szintjének, továbbá az altalaj teherbíró képességének ismeretében az épület alapozása mélyalapozással, azon belül cölöp, illetve mikrocölöp alkalmazásával készíthető el.

Az egyes cölöpök, mikrocölöpök együttdolgozását cölöpfejekkel, továbbá cölöpösszefogó lemezzel szükséges megoldani.

Felszerkezet:

A gyors építhetőség, jól kalkulálható költségek érdekében a lehető legtöbb szerkezeti elem alkalmazásánál a helyszíni elő munkát, a technológiai veszteségekből származó többleteket kerülni, minimalizálni akartuk, így az alábbiakban részletezett teherhordó rendszer alkalmazására esett a választás.

A felszerkezeti rendszer a fentiekre való tekintettel elsősorban előregyártott, csekély mértékben monolit vasbeton elemekből készülő szerkezet.

A lehető legtöbb szerkezeti elem, mint például: pillér, födém, lépcsőház, rámpa előregyártott vasbetonszerkezetet kívánunk alkalmazni, monolit vasbeton szerkezetet csupán a legszükségesebb helyeken, mint például cölöp, cölöpfej, cölöpösszefogó lemez, illetve merevítő falak esetében készülne.

Merevítési rendszer:

Az épület merevítési rendszerét a sugár és gyűrű irányban elhelyezett merevítő falak, illetve a befogott pillérek biztosítják.

Pavilonok (étterem, öltöző, vízesblokkok)

A tervezési helyszínen a talajvíz magas szintjének, továbbá az altalaj teherbíró képességének ismeretében az épület alapozása lemezalappal készíthető el.

Alépítmény:

Helyszínen készítendő vasbeton lemezzel szükséges megoldani.

Felszerkezet:

A gyors építhetőség, jól kalkulálható költségek érdekében a lehető legtöbb szerkezeti elem alkalmazásánál a helyszíni elő munkát, a technológiai veszteségekből származó többleteket kerülni, minimalizálni akartuk, így az alábbiakban részletezett teherhordó rendszer alkalmazására esett a választás.

A felszerkezeti rendszer a fentiekre való tekintettel elsősorban előregyártott, minősített fa vázszerkezet

Tervezett környezetalakítási terv bemutatása

Általános elvek

A környezetalakítást a következő vezérelvek irányították:

• épített és természeti környezet egységének biztosítása
• meglévő és tervezett elemek összehangolása
• átmenetet biztosítani az épületek környezete és a távolabbi természetes élőhelyek között.

A tervezési terület Pécs zöldfelületi hálózatának egyik fő eleme. Ennek a pozíciónak a megtartása és erősítése korszerű városi zöldfelületgazdálkodással megoldható, ami alatt a teljes kék-zöld infrastruktúra fejlesztését értjük. Ennek a szemléletnek a komplex alkalmazása nemcsak lokális előnyöket jelent, hanem az egész városrész számára megoldással szolgálhat a csapadékvíz kezelés és a klímaváltozás okozta nehézségek megoldásában. Az ökológiai szemléletű tervezés elsődleges szempontja a kék-zöld infrastruktúra harmonikus kialakítása a területre hulló éves csapadékmen­nyiség minél nagyobb arányának helyszínen tartásával. Ezen elvek alapján a környezetalakítás térszervezésének egyik központi eleme a kanyargó patakmeder, amely csapadékvízgyűjtő pufferkapacitással rendelkezik. A kiszélesedő meder heves esőzések idején a környező területekről ide vezetett vizet képes elszikkasztani, ezáltal hozzájárul a terület vízgazdálkodásához, valamint fajgazdag flóra és fauna kialakulásához. Száraz időszakban ez a széles patakmeder játékos formavilágával és felszín alakításával látványos eleme a környezetnek.

A távolabbi zöldfelületek finomtereprendezésével további olyan mélyvonalak alakíthatóak ki, ahol a csapadékvíz összegyűlik, és lassan elszikkad. Ezek az ún. esőkertek a terep és a növényzet által egyaránt változatosságot visznek a zöldfelületbe.

A tájépítészeti tervezés során alkalmazott megoldások, a magas lombkorona borítottság, a mesterséges patakmeder, a vízfelület, a vízáteresztő burkolatok alkalmazása, a biodiverzitás biztosítása és a csapadékvizek helyben tartása mind olyan klímaadaptációs megoldások, melyek hozzájárulnak a fenntartható zöldfelület gazdálkodáshoz és hosszútávon esztétikus, élhető környezetet biztosítanak a városrész számára.

Növénytelepítés

A tervezett növényalkalmazásban a biodiverz szemléletet szeretnénk meghatározó módon szerepeltetni. Ezzel a tervezési módszerrel képesek vagyunk reagálni a korunk változó klimatikus viszonyai által jelentett kihívásokra, ezáltal a nehezen fenntartható, kitett zöldfelületek gazdaságosabban kezelhetőek lesznek. Ennek alapelvét a természet alkotta társulások adják, ahol a különböző, de azonos ökológiai igényű fajok sokaságának egysége jellemző. Ennek közterületi adaptálásával szinte önfenntartó módon működő (kis fenntartásigény, elhanyagolható tápanyag-utánpótlás és növényvédelem) zöldfelületeket tudunk létrehozni. A növényfajok kiválasztásánál a városi környezettűrés és a termőhelyi adottságokon kívül az esztétikai értéket is figyelembe vettük. Törekedtünk a fajgazdagság bővítésére a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség figyelembevétele mellett, emellett egy-egy frekventált helyen különleges díszítő értékkel bíró, ritkább fajok bemutatására (virágdísz, pompás őszi lombkoronaszín, habitus, kéreg színe). Így a növényzet egész évben látványossággal szolgál.
Az új fatelepítések az épületek környezetében és a parkterületeken egyaránt fontos szerepet töltenek be. A közlekedési tengelyek és a különböző funkcióterületek hangsúlyozásában kiemelt szerepet játszanak.
A megtartandó fák egy része, illetve a telepítendő fák közül néhány az új burkolatba esik. Ilyen esetben fontos, hogy a fának elegendő élettere legyen a megfelelő fejlődés biztosításához. A faverem minimális mérete 2,25 m2. A faverem kialakításánál kedvező megoldás a szerkezeti talaj alkalmazása, amely kedvező életteret biztosít a gyökérzet számára. A felszínen faveremrács vagy a faveremnél nagyobb területű vízáteresztő burkolat (pl. Stabilizer) kialakítása segíti a gyökérzet vízellátást azokon a területeken is, ahol jelentős a gyalogos közlekedés.
A fásszárú növények mellett a cserje- és évelőfoltok is fontos szerepet töltenek be a térszerkezet alakításában. Alacsony cserje és évelőfoltok alkalmazása mellett a park egyes része egyben tárul elénk, érzékelhetővé válik annak tágassága, miközben a kisebb teresedések, a tér finom tagolása, valamint annak részletei csak sétálás során válnak érzékelhetővé. A fajgazdagság biztosítása a cserjék és évelők esetén is alapvető szempont volt. A cél olyan önfenntartó zöldfelületek kialakítása, melyeknél nemcsak a tápanyag utánpótlás, kaszálás, öntözés költségei foghatók vissza, de a növényvédelem drága eszközei is elhagyhatók. A monokultúrákkal szemben a nagyobb fajgazdagsággal operáló zöldfelületeken a betegségek nem tudnak nagy területeket érintő pusztítást végezni, így az ilyen károkozások is elkerülhetők.
A tervezési területen kialakított cserjefoltok szerepe a változatos felszínek biztosítása mellett a drágán fenntartható gyepfelületek részbeni leváltása dekoratívabb, a különböző élőhelyeket jobban toleráló, ökológiai értelemben értékesebb felületekre. A cserje és évelő foltok segítségével virágzó vagy télen is zöld felületeket alakítunk ki, ami hozzájárul ahhoz, hogy a közterületek minden évszakban dekoratív látványt nyújtsanak. Térhatároló szerepük pedig a térképzésben kiemelkedő fontosságú.
rózsalonc – Weigela alacsony fajtái, hortenzia – Hydrangea sp., törperózsák – Rosa sp. Évelők: ligeti zsálya – Salvia nemorosa, levendula – Lavandula angustifolia, díszfüvek alacsony fajtái, kúpvirág – Rudbeckia, sásliliom – Hemerocallis ’Stella d’Oro’, cickafark – Achillea sp., bőrlevél - Bergenia cordifolia, gyöngyikés gyepliliom – Liriope muscari, macskamenta – Nepeta fasseni, szappanfű - Saponaria sp., sás – Carex fajok, alangfű – Az aquapark kültéri zöldfelületeit a négyévszakos növényültetés elvei alapján terveztük.

A tavasz, nyár, ősz, tél jellegzetes társulásait nagyobb foltokban telepítve a park dinamikusan változó képet mutat minden évszakban más-más hangsúlyos látvánnyal.
Az egyes évszakokhoz tartozó kertrészek továbbtagolhatók a növényalkalmazás jellege szerint:

• tavasz: sziklakert + gyógynövényes kert
• nyár: kavicskert + vízpart imitátor kert + mediterrán kert
• ősz: prérikert + színes lombúak kertje
• tél: minimalista kert + örökzöldek/télizöldek kertje

Az aquapark beltéri medenceterében több ponton megjelennek olyan dús növényzettel beültetett növénykazetták, melyek a beltéri burkolati rendszerbe integrálva megidézik a szabadtéri medenceteret. Így a látogató az aquapark teljes területén zöld környezetben érzi magát. A beltéri növénykiültetések az esztétikai szerepen túl kimagasló ökopszichológiai jelentőséggel is bírnak.

Energiagazdálkodási koncepció

Megújuló energiák használata, fenntarthatóság) alacsony üzemeltetési költségű, fenntartható megoldások bemutatása, épületgépészeti illetve épületvillamossági konceció.

Tervezési koncepció

A tervezés és megvalósítás során kiemelt célunk az alacsony, vagy megújuló energetikai hozzáadott értékekkel rendelkező megoldások preferálása az alábbi tartalommal:

• Helyi anyagok előnyben részesítése (helyi, regionális, magyarországi)
  • Természetes alapanyagok előnyben részesítése (fa, vályog, kenderbeton)
  • Nem természetes alapanyagok használata esetén (beton, acél, üveg), azok újrahasznosított formában való használatának előnyben részesítése
• Szerkezeti rendszerek optimalizálása az anyag- és energiafelhasználás mérséklése érdekében – teljes életciklus elemzés (LCA) bevonásával és a körforgásos gazdasági koncepció (fenntartható, körforgásos építészeti tervezés) kritériumainak maximális figyelembevételével mind mennyiségi, mind pedig minőségi értelemben.

Ennek keretében pl. a beruházás volumene okán a fő beszállítók (pl Lafarge) további innovációra való sarkallása olyan előremutató technológiák kidolgozására és alkalmazására, mint pl. az "alacsony karbonlábnyomú beton", mely a skandináv országokban hasonló "késztetés" alapján már kikényszerített, létező technológia. Ezzel az egyébként az egyik legnagyobb energiaigényű és ezáltal legszennyezőbb előállítású betongyártás CO2 terhelése 30-75 %-kal csökkenthető. (jelenleg a Lafarge királyegyházi cementgyára éves CO2-t kibocsátása, Pécsével (!) megegyező)

• Helyi vállalkozások helyzetbe hozása (helyi, regionális, magyarországi).
• Szállítási útvonalak optimalizálása.
• A kitermelt föld és az építési hulladékok nagymértékű helyi újrahasznosítása elszállítás helyett.
• Megújuló és megújítható energiaforrások használata az építkezés és az üzemeltetés során.
• Az épületegyüttes bekapcsolása a városi tömegközlekedési és kerékpárút hálózatba, mely szintén hozzájárul az új létesítmények karboncsökkentett, vagy akár karbonsemleges használatához és széleskörű regionális elérhetőségéhez (a vasúton, vagy távolsági busszal érkezők számára akár célbuszokkal).

Energatikai koncepció

A tervezés és megvalósítás során kiemelt célunk az alacsony és megújuló energiával müködő megoldások preferálása:

Passzív megoldásokkal:

• Energiatudatos tervezési módszer alkalmazása:
  • Az épületek tudatos tájolása – a napenergia passzív kihasználása érdekében
  • Kompakt és íves épülettömegek alkalmazása – geometriai hőveszteség minimalizálása
  • Passzívház színvonalú épületburok
  • Passzív energiatárolási megoldások (az épületekben hőtároló tömeg kialakítása nagy hőkapacitású anyagok és szerkezetek alkalmazásával, a központi parkoló ("lebegő rét") rézsűi alatt időszakos felszín alatti hőtárolás homokfeltöltésben és fázisváltó anyagokban – energia kinyerés hőszivattyúval)
  • Az átmeneti időszakokban (tavasz/ősz) az épületek természetes (át)szellőzési lehetőségének biztosítása a termikus felhajtóerő kihasználását lehetővé tévő építészeti-szerkezeti megoldásokkal (pl. lépcsőházak, mint légkürtők), így a légkezelők időszakosan kikapcsolhatók. Az uszodaterekben, a légkezelők mellett, a legnagyobb energiaigényű párátlanításhoz egyébként elengedhetetlen lehűtés (kondenzálás) és visszamelegítés időszakosan, szintén kikapcsolható
  • Az intenzív, de különböző fényvédelemmel ellátott (lsd. később) és tudatosan pozícionált (a homlokzatokon és a tetőkön) üvegezett felületek nemcsak a belső terek természetes fénykomfortjához járulnak hozzá, ezzel csökkentve a mesterséges világítási (energia)igényt, hanem a téli szoláris hőnyereség biztosításával nagymértékben csökkentik a fűtési (energia)igényt
  • A homlokzati árnyékolás biztosítása passzív építészeti- és épületelemekkel (tetőtúlnyúlás, homlokzati tagozatok, struktúrák alkalmazása).
  • Innovatív homlokzati árnyékolás biztosítása épületgépészeti elemek újraértelmezett hasznosításával – vákuumcsöves napkollektorok sorolásával
  • A területen meglévő biodiverzitás és természetközeliség fenntartása az épületekhez csatlakozó tájépítészeti és kertészeti megoldásoknál

Aktív megoldások:

• Megújuló energiatermelés (hő és áram):
  • Napenergia aktív hasznosítása (villamos áram termelés az épületek üzemeltetése során jelentkező hűtés + fűtés + légtechnika + világítás + technológia energiaigényének biztosítására: PV napelemek telepítése – részben az üveghomlokzatba integrálva; HMV termelés és medencefűtés a termálkút és a hőszivattyúk által előállított hőenergia kiegészítésére (nyáron a HMV-igény akár ki is váltható vele): napkollektorok telepítése)
  • Városi távhőhálózatra való csatlakozás (Tüskésréti út), mely megújuló, biomassza alapú energiaforrás – elsősorban az üzemeltetés során fellépő fűtési hőenergia csúcsigények kielégítésére, másrészt az azonnali rendelkezésre állás lehetőségét kihasználva már az építkezés közben fellépő hőigények kielégítésére is alkalmas (pl.dízelgenerátor helyett)
  • Szélenergia hasznosítása (az épületek tetejére kisléptékű, függőleges tengelyű szélgenerátorok csoportos telepítése)
  • Hővisszanyerős szellőztetőrendszer alkalmazása
  • Fűtési szezonban jelentkező Hűtési igény részleges fedezése a hőszivattyús rendszer "hulladékhőjével"
  • Hűtési szezonban, a csúcsigények kiszolgálására a napkollektoros HMV túltermelés hőjének (betárolás melletti) hűtési célú felhasználása abszorpciós hűtővel
  • A nem zöldfelületek energetikai hasznosítása lefedés nélküli síkkollektorral történő burkolásával, így nyáron fűtési, még télen hűtési energia nyerhető ki a rendszerből.
• A homlokzati adaptív árnyékolás biztosítása innovatív aktív megoldásokkal (elektrokróm üvegezés)
• Nagy hatékonyságú és egyben alacsony energiaigényű a hőszivattyús technológia maximális kihasználását lehetővé tevő hőleadó rendszerek alkalmazása (homlokzati üvegszerkezetekbe integrált felületi fűtőrendszer, alacsony hőmérsékletű padlófűtés és mennyezethűtés, szerkezettemperálással – a födém hőtároló tömegének aktiválása)
• Aktív energiatárolási megoldások a megtermelt megújuló, de ingadozó többletenergia számára:
  • a központi parkoló ("lebegő rét") rézsűi alatt időszakos felszín alatti hőtárolás homokfeltöltésben és fázisváltó anyagokban
  • a medencék és a zuhanyozók elfolyó vize hőtartalmának hőcserélős visszanyerése és átmeneti tárolása puffermedencében – újrahasznosítás hőszivattyúval
• Használati időn túl a medencék takarása a párolgás és a hőveszteség csökkentése érdekében
• Esővízgyűjtés szürkevízhasznosításra és a zöldfelületek öntözésére
• Szürkevíz újrahasznosítás
• Az épületek passzív (épületszerkezeti) és aktív (gépészeti) rendszereinek optimalizált összehangolása fejlett, alkalmazkodó épületfelügyleti és vezérlő hálózattal és központtal, melynek virtuális modellezése már a tervezési fázisban megtörténhet a szimulációs technológiával. Így már a tervezés szakaszában pontosan megtervezhető és előrejelezhető az épület(ek) várható üzemeltetési energiaigénye.
• Az épületfelügyleti rendszer használata a használatfüggő gépészeti és világítási adaptációjához
• A szabadtéri közösségi terek, a gyalogos, kerékpáros és autós, valamint tömegközlekedési útvonalak megfelelő differenciálása és önellátó napelemes fényforrásokkal való megvilágítása
• Összességében LEED/WELL/BREEAM energetikai és komfort színvonal elérése elsősorban a város általi önerős üzemeltetés hosszútávú fenntarthatósága érdekében (opció: minősítéssel)

Vízgazdálkodási koncepció

Vízellátás:

A tervezett létesítmények vízfelhasználására vonatkozóan jelen tervezési szakaszban nem áll rendelkezésünkre pontos adat ezért az alábbiakban a terület vízelláthatóságát az alábbiakban mutatjuk be.

A tervezési terület DNY-i határán a Nagyárpádi-vízfolyással páhuzamosan vezetett Dk110KPE vízellátó hálózat található, mely az üzemelő vízisí pálya kiszolgáló létesítményeinek biztosítja a vízellátást. A vízvezeték a Nagyárpádi úton kiépített NA200PVC közterületi vízvezetékről lett megtáplálva a Faiskola utcán keresztül Dk110KPE vízvezetékkel. A meglévő vízvezetékek kapacitását a tervezett állapotokat figyelembe véve megfelelőn felül kell vizsgálni szükség szerinti hálózatfejlesztéseket a terület vízigényének megfelelően.

Új vízhálózat kiépítése a meglévő vízvezeték azonos nyomvonalán történő kiváltásával javasolt. A Nagyárpádi-vízfolyást követően a tervezési területen belül épületegyüttesek figyelembevételével vízhálózat építendő ki. A tervezett létesítmények a tetőfelületein összegyülekező csapadékvizeket külön csapadékvíz tározókba gyűjtve a csapadékvizeket előkezelést követően szürkevízként szociális létesítmények vízellátására felhasználására javasoljuk, mellyel jelentős hálózati víz takarítható meg. Meg kell jegyezzük, hogy a felhasználható csapadékvizek mennyisége időjárás függő, melynek hiányában szükséges a tározók hálózatról történő utántöltése. Alternatív megoldás lehet a tározók folyamatos töltésére a tervezett vizes létesítmények (fürdő medencék) túlfolyó vizeinek megfelelő előkezelést követő felhasználása szürke vízként.

A tervezett vizes létesítmények vízellátását saját fúrt kutak létesítésével felhasználásával javasoljuk. A tervezési területtől mintegy 800m-re a Nagyárpádi-úton meglévő, a volt Húsüzem vízellátását biztosító üzemen kívüli vízkezelő telep található, fúrt kutakkal, kiépített víztározókkal, nyomásfokozóval, mely alkalmas lehet tervezett létesítmények független vízellátására a meglévő városi hálózattól függetlenül is a meglévőségek felújítását követően. Javasolt annak vizsgálata, hogy a meglévő jelenleg üzemen kívüli kutak, valamint meglévő vízkezelő létesítmények, berendezések -tulajdoni jogok rendezését követően- alkalmasak-e feladatuk ellátására. A létesítmények termálvíz ellátására vonatkozóan készült döntés előkészítő tanulmány, melyet jelen leírásban nem részletezünk.

A tervezési terület külső oltóvízigényét a fent említett hálózatbővítéssel, saját vízmű létesítésével biztosítani lehet. Amennyiben a helyi sajátosságok nem teszik lehetővé szükséges mennyiségű oltóvíz biztosítását tűzivíz tározók létesítése szükséges, illetve vizsgálni szükséges a meglévő tó, illetve a tervezett lagunákból történő vízvételezési lehetőségeket, mellyel a tározók létesítése elhagyható lenne.

Szennyvíz elvezetés:

A tervezett létesítmények keletkező szociális és technológiai szennyvizeinek mennyiségére vonatkozóan jelen tervezési szakaszban nem áll rendelkezésünkre pontos adat ezért az alábbiakban a terület szennyvízelvezetését az alábbiakban mutatjuk be.

A tervezési terület DNY-i határán a Nagyárpádi-vízfolyással páhuzamosan vezetett Dk75KPE szennyvíz nyomóvezeték található, mely az üzemelő vízisí pálya kiszolgáló létesítményeinek szennyvizeinek elvezetését biztosítja. A nyomóvezeték a Nagyárpádi-vízfolyással párhuzamosan vezetett meglévő, üzemelő d60ac szennyvíz csatornára csatlakozik, mely csatorna a szennyvíztisztító felé vezeti a szennyvizeket.

A meglévő Nagyárpádi-vízfolyás alatt átvezetett nyomóvezeték kapacitását a tervezett állapotokat figyelembe véve felül kell vizsgálni, szükség szerinti hálózatfejlesztéseket a terület keletkező szennyvizeihez igazítva át kell építeni.

A tervezett létesítmények keletkező szennyvizeinek elvezetését a területen belül kiépített gravitációs szennyvíz csatornahálózattal javasoljuk kiépíteni, mely a keletkező szociális és technológiai jellegű szennyvizeket vezeti gravitációsan tervezett végátemelő felé. A végátemelő az említett d60sc szennyvízcsatornára vezeti a szennyvizeket.

Szociális jellegű szennyvizek jellemzően illemhelyeken keletkeznek, míg a technológiai szennyvizek a vizes létesítmények szűrő öblítő vizei. A vizes létesítmények egyéb vizei használt uszodavizek (túlfolyóvíz, medence leürítő víz) csapadék csatornára vezethető, azonban javasoljuk azok további szürkevízként való felhasználását megfelelő előkezelést követően.

Tekintettel, hogy a területen keletkező szennyvizek több forrásból is megoldható az elvezetett szennyvizek mérése elengedhetetlen.

Csapadékvíz elvezetés:

A tervezett létesítmények alapterületeire vonatkozóan jelen tervezési szakaszban nem áll rendelkezésünkre pontos adat, ezért a terület csapadékvíz elvezetését az alábbiakban mutatjuk be.

A területen jelenleg meglévő kiépített vízelvezető árkok találhatóak melyek többek között a korábban rekultivált zagytározók csurgalékvizeit fogadja és vezeti a tüskésréti árok felé. A területen húzódik a meglévő Tüskésréti-tó túlfolyó árka is, valamint a DNy-i oldalon található a Nagyárpádi vízfolyás.

Tervezési koncepció szerint a meglévő árkok "lagunákká" kerülnek kialakításra melyek a későbbiekben is alkalmasak csurgalékvizek fogadására. A "lagunák" kialakításával és azok megfelelő partfal megtámasztásával a meglévő tó felülete is bővíthető, az többek között csónakázhatóvá tehető, illetve vizes élőhelyek kialakítását is lehetővé teszi beépülve a tervezett állapotokhoz.

A tervezett épületek tetőfelületein összegyülekező csapadékvizeket csapadékvíz tározókba javasoljuk gyűjteni csakúgy, mint a parkolóállasok és útfelületeken összegyülekező csapadékvizeket figyelembe véve a helyi építési szabályzatban rögzítetteket. A parkolóállásokon és útburkolatokon összegyülekező csapadékvizeket tározóra történő vezetésük előtt előkezelése szükséges (olaj- és iszapfogás). A betározott csapadékvizek a későbbiekben megfelelő előkezelést követően szürkevízként, locsolóvízként felhasználhatóak ezzel is csökkentve a hálózati vízigényeket. Az esetlegesen túlfolyó vizek a meglévő árkok, illetve a tervezett "lagunák" felé vezethetők tervezett állapotokat figyelembe véve gravitációs vagy nyomott rendszerrel.

Javasolt ütemezés

A fejlesztés ütemezését a 14. sorszámú tabló tartalmazza. Általános elvként elmondható hogy a tervezett magánfejlesztés (szálloda) a közfejlesztésektől függetlentül megvalósítható.

A javasolt "lebegő rét" fejlesztés megvalósítása a két kiemelt közfejlesztés egyikének, az aquapark vagy a sportuszoda megvalósítása esetén már megvalósítandó. A multifunkcionális rendezvénycsarnok önállóan bármikor telepíthető.

Az ütemezés kapcsán összegezve az alábbi ütemezést javasoljuk:

1. aquapark + "lebegő rét" + kültéris sportfunkciók (dél)
2. hotel
3. sportuszoda
4. multifunkcionális rendezvénycsarnok + kültéri sportfunkciók (észak)