"ECSERI ÚTI METRÓMEGÁLLÓ ÉS KÖRNYEZETÉNEK FELSZÍNI TÉRRENDEZÉSE, BUDAPEST"
NYÍILT TÁJÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT

Építész tervező:
GYERGYÁK JÁNOS DLA
BORSOS ÁGNES DLA
RÁCZ TAMÁS DLA

Építész tervező munkatárs:
KALKÁN DÓRA
VARGA DÁNIEL
FÁBOS ATTILA
KOVÁCS ATTILA
JURDIK SAROLTA
LOVIG DALMA

Szakági tervezők:
TÓTH RÉKA / TÁJÉPÍTÉSZET
KERÉCZ PÉTER / KÖZMŰ

Látvány:
KOVÁCS ATTILA

Tervezés:
2022

Bevezetés

A tájépítészeti tervpályázat célja az ecseri úti metrófelszín emberközpontú átalakítása, a zöldterületek arányának növelése, a közösségi közlekedés segítése, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra megtervezése.

A tervpályázat célja szorosan illeszkedik a kerület településfejlesztési koncepciójában meghatározott jövőkép 6 általános elvéhez, különösen a kompakt és élhető város megközelítésben:

• Helyben megtalálható színvonalas szolgáltatások, munkahelyek, jó minőségi, biztonságos és differenciált belső közlekedési kapcsolatok, lakhatási körülmények jellemzik. Fenntartható és a jövőt szem előtt tartva módon bánik a területével.

Tervezési alapgondolat és koncepció

A bevezetésben összegzett célok elérése érdekében a meglévő környezetet figyelembe véve az alábbi megjegyzéseket tesszük:

metrófelszín emberközpontú átalakítása kapcsán

• a tér jelenleg csak közlekedési csomópontként értelmezhető
• a tér szolgáltatásai, zöldfelületei valamint építményei elavultak
• gyalogos és kerékpáros közlekedés lokális valamint kerületi szintű támogatása szükséges

zöldterületek arányának növelése kapcsán

• a tér burkolt felületeink szükségessége újragondolandó
• a mennyiség mellett a minőség is vizsgálandó

közösségi közlekedés segítése kapcsán

• a gyalogos és kerékpáros közlekedés aktivizálása szükséges az épített és a természeti környezet magasabb minőségű kialakításával

Megfogalmazott alapgondolatok és koncepció:

• a tér közlekedési csomópont jellegének oldása: magas minőségű, biodiverz, használható zöldfelületek létrehozása árnyékos felületek növelésével (hősziget effektus csökkentése)
• a tér kapu szerepének kihangsúlyozása telepítéssel, tömegformálással
• az ökológiai folyosó kezdő állomásához méltó módszerek bemutatása: biodiverz, fentartható szárazságtütő növényfajok telepítése, kék infrastruktúra kiépítése felszín felett és felszín alatt
• változatos térhasználat: minden korosztály számára használható köztér létrehozása az egymás zavaró funkciók szétválasztásával
• bontandó anyagok (pl: támfalak nagykockaköveinek) újrafelhasználása burkolati vagy ágyazati elemként

Külső és belső közlekedési rendszerek

A külső és belső közlekedési rendszerek kapcsán a tér csillapított, csak gyalogos használatának kialakítása volt. A belső úthálózat ezért csak gyalogos közlekedésre szervezett. A közlekedés belső tengelyei elsődlegesen a mobilitási pontokat köti össze, másodlagosan a térre elhelyezkedő funkciók megközelítését szolgálja.

A kerékpáros forgalom kapcsán a pályázat elkészítéséhez kiadott forgalomtechnikai megoldásokat ötvözve alkalmaztuk és a tér külső pereme mentén (Ecseri út- Üllői út) javasoltuk kerékpáros nyomvonalak kialakítását, valamint ahoz tartozó infrastruktura (tároló, szervíz pont) kiépítését.

A tér három közösségi közlekedéssel érintett oldalán (Ecseri út, Üllői út, Dési Huber utca) új, egységes arculatú buszmegállókat alakítottunk ki a pályázati kiírásnak megfelelő tartalommal, az alábbiak szerint:

• Ecserú út mentén az öt forgalmi sávból négyet meghagyva, a szélsőben hoztuk létre a buszmegállót.
• Üllői út mentén két csuklós autóbusz megállását lehetővé tévő megállóhelyet alakítottunk ki (éjszakai és metrópotló járatok számára).
• Dési Huber utca mentén három szóló autóbusz számára alakítottunk ki buszöblöt kettő+egy megosztással egy közbeiktatott gyalogátkelőhely elhelyezésével (lakótelep irányába elsődleges gyalogos közlekedési irányba)

Tájépítészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása

A zöldterületek tervezésekor a mennyiségi fejlesztés mellett a minőségi fejlesztés és a könnyű fenntarthatóság szempontjai egyaránt fontosak voltak. Mennyiségi fejlesztést a burkolt felületek optimalizálásával értünk el, míg minőségi fejlesztést egyrészt a változatos növényalkalmazással, másrészt a telepítendő növényzet egységes rendszerének kidolgozásával tudtuk megvalósítani.

A terület északi sávjában az Üllői út mentén olyan zöld sávokat terveztünk, melyek optikailag leválasztják a nagyforgalmú utat a tértől. Ebbe a sávba végig nagy lombkoronát növesztő fák kerülnek, alattuk 50-60 cm magas egybefüggő cserjefoltokkal. Ez a cserjekiültetés egyértelmű határoló sávként értelmezhető, de magassága miatt a tér átláthatóságát biztosítja, valamint a zebrák és buszmegállók környezetében nem veszélyezteti a gyalogosok biztonságát.

A két nagy zöldfelület közül a nagyobb ökologikus zöldfelületként kialakított terület lesz, amiben helyet kap egy esőkert, biodiverz évelőágyások, valamint ökologikus gyepfelületek. Az esőkert egy gyepes, organikus formájú mélyedés, ami képes a környező burkolatok csapadékvizét elszikkasztani. Szélén kezdődnek az évelőágyások. Értelemszerűen a szikkasztó medence szélére kerülnek a nagyobb vízigényű fajok, míg attól távolabb a szárazságtűrő fajok. Az esőkert környezetében nyílik lehetőség nagyobb mértékű fásításra, itt ugyanis már a metró létesítmény nem érinti az ültetésre alkalmas közeget. Ezt kihasználva erre a területrészre nagy lombkorona lefedettséggel egy ligetes részt terveztünk, ami jelentős szerepet tud betölteni a tér ezen részének klimatizálásában. Közvetve pedig pozitív hatással bír a Dési Huber utcai lakások kilátására és klímájára egyaránt.

A SPAR előtti kisebb zöldfelület a metrólejárók, a SPAR bejárata és az ide tervezett vendéglátó funkciók miatt intenzív használatnak lesz kitéve. Itt a gyepfelület gondozása nagyobb munkát és időszakosan öntözést igényel, cserébe a vendéglátóhelyek kerthelyiségei számára potenciális kitelepedési lehetőséggel szolgál, letisztult felületei segítik a könnyű tájékozódást a közlekedési kapcsolatok irányába. Az Üllői út felöli sávba "S" stratégia mentén kialakított évelőágyásokat terveztünk az optikai leválasztás és a teraszok felöli hangulat fokozása érdekében. A SPAR épülete mentén egy szabálytalan fasort terveztünk, aminek elsődleges szerepe az árnyékolás.

A Dési Huber utca Ecseri út felöli végénél tervezett parkolóállások és a járda közötti sávot csapadékvíz szikkasztóként szeretnénk kialakítani. Ez a sáv alkalmas egy olyan mélyrétegű, kavicsos szikkasztó létesítésére, amely a parkoló burkolati szintjénél mélyebben helyezkedik el és a parkolóból lefolyó csapadékvizet nagyobb esőzésekkor is képes befogadni, majd lassan elszikkasztani. A látvány fokozása érdekében ebbe a sávba időszakos elöntést is tűrő díszfű csoportok kerülhetnek.

A tér megújításával egy időben fontos a periférián lévő zöldsávok rendezése is a kívánt összkép eléréséhez. Ezért a Dési Huber utcai lakóépületek mentén a zöldfelületek megújítása szükséges. Az utca K-i oldalán a meglévő fás állomány tiszteletben tartása mellett lehetőség nyílik egy közel 400 m2-es, árnyas előkert kialakítására tipegőkkel kirakott sétaúttal és 3-4 db kihelyezett paddal. Ez a pihenőrész a tér forgalmától távolabb esik, ezáltal nyugodt elvonulásra ad lehetőséget. Az utca D-i oldalán az épület és a járda közötti sávban a növényzet cseréjével/kiegészítésével lehet kapcsolódni a tér zöldfelületi kialakításához, ezáltal elérve a kívánt összhatást.

Üzlethelyiségek (pavilonok) bemutatása

A térrendezés új szolgáltatási egységeit, az üzlethelyiségeket egy pavilonsávba telepítettük a metro két meglévő, korszerűen felújított lejáróival egy sávban. A hosszanti épület tömör (pavilonok), üres (fedett előterek, teraszok, közlekedők) valamint transzparens módon lehatrárolt egységek (lejárók) ritmusos tagolásából épül fel.

A pavilonsor az alábbi funkciókat (üzlethelyiségeket) tartalmazza (keletről-nyugatra haladva): Éjjel-nappali (hosszított) nyitvatartási idővel tervezett funkciók a két metrólejáró között (“felnőtt zóna"):

• Gyorsétkezde (nettó hasznos alapterület:15,75m2) + terasz (18,36m2+20,89m2)
• Vendéglátóhely: borbár (20,88m2) + terasz (40,33m2+54,85m2)
• Traffik (11,15m2)

Nappali (rövid) nyitvatartással tervezett funkciók a tér nyugati részén (“családbarát zóna"):

• Pékség (nettó hasznos alapterület:15,75m2)
• Zöldség-gyümölcs (nettó hasznos alapterület:15,75m2)
• Vendéglátóhely: kávézó (nettó hasznos alapterület: 33,23m2) + terasz (39,35m2)
• Gyerekvár (nettó hasznos alapterület:13,67m2) + játszódomb (61,10m2)

A megújúlú tér átlalános felügyeletét, a “felnőtt zóna" funkció látják el. A funkciócsoport a térszervezés központjában az állandó jelenléttel, külső és belső terekkel intenzív térhasználatot biztosíthatnak.

A megújúlú tér nyugati részén, zöld környezetbe elhelyezett “családbarát zóna" a nappali időtöltés funkciócsoportját biztosítják.

Üzlethelyiségek müködése:

Az üzlethelsiségek a pavilonsáv hossziránya mentén nyithatóak fel és közelíthetőek meg különböző méretű fedett előtereken keresztül. Az előterek egyedi tervezésű detektív ráccsal zárhatóak (kivétel képez a pékség). A 2db vendéglátóegység és a gyorsétkezde kültéri fogyasztói terasszal (árnyékos és napos) kerültek kialakításra.

Pavilonsáv szerkezete:

A pavilonsáv tanusitvánnyal rendelkező fa könnyűszerkezetű rendszerből épület fel, hosszati irányban HEB 200 acélgerenda főtartókkal. A válaszfalak rendszerelemek.

Pavilonsáv anyagalkalmazása:

A pavilonsáv általános felülete barna szinezetű finombeton burkolattal került kialakításra (pavilonegységek valamint a tetősáv), míg a pavilonok bejárati zónáját kontrasztos, fekete szín (fém nyilászáró és kültéri építőlemez) alkalmazásával emeltük ki.

Zöldfelület-növelési lehetőségek bemutatása

A meglévő térszerkezet megvizsgálásakor egyértelművé vált, hogy jelenleg a közlekedési felületek indokolatlanul nagy területeket foglalnak le, melynek következtében a tér jelentős része burkolattal ellátott, gyalogosok számára kevésbé használható felületként funkcionál. A közlekedési felületek pozíciójának optimalizálásával, a gyalogos irányok újragondolásával jelentős területrészek szabadulnak fel, melyek nagy részét zöldfelület kialakításra lehet használni. A meglévő növényzet közül a fákat megőrizzük, hiszen fontos szerepet töltenek be a tér árnyékolásában, a mikroklíma alakításában, valamint kedvezően befolyásolják a tér hangulatát. Ezek a fák zömében a metró feletti sávban helyezkednek el, ahol az új fák telepítése erősen korlátozott, így megőrzésük ebből a szempontból is indokolt. A megnövelt zöldfelületeken elegendő hely áll rendelkezésre a fák számának növelésére, ezáltal a tér klímájának, árnyékoltságának kedvező irányú fejlesztésére. A cserje és évelő foltok segítségével virágzó vagy télen is zöld felületeket alakítunk ki, ami hozzájárul ahhoz, hogy a közterületek minden évszakban dekoratív látványt nyújtsanak. Térhatároló szerepük pedig a térképzésben kiemelkedő fontosságú.

Kimutatás a zöldfelületek arányainak változásáról

A zöldfelületek növelésekor nem csupán a tényleges zöldfelülettel fedett területrészek növelését tűztük ki célul, hanem az egyes zöldfelülettel kapcsolatos tulajdonságok, mérhető jellemzők növelését is.

Növényalkalmazás bemutatása (kiemelve a biológiai sokféleség növelését elősegítését)

A meglévő fákat megvizsgálva jelenleg 6 fafaj képviselteti magát a területen, ami semmiképpen nem meríti ki a fajgazdagság fogalmát. Új fajok betervezésével kétféle cél valósítható meg:

• változatos látvány kialakítása az eltérő lombkorona méret, habitus, szín, az eltérő kihajtási és lombhullatási időszakok, valamint az egyéb díszítő értékek kihasználásával (pl. eltérő kéregszín, egyedi termés, virágzat)
  
• élőhelyek gazdagabb, differenciáltabb tárházának biztosítása különböző élőlények számára
  A fafajok kiválasztásánál a városi környezettűrés és a termőhelyi adottságokon kívül az esztétikai értéket is figyelembe vettük. A fajgazdagság bővítése a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség figyelembevétele mellett történt. Egy-egy frekventált helyen különleges díszítő értékkel bíró, ritkább fajok bemutatására is nyílik lehetőség (virágdísz, pompás őszi lombkoronaszín, habitus, kéreg színe). Így a növényzet egész évben látványossággal szolgál.
  A fásszárú növények mellett a cserje- és évelőfoltok is fontos szerepet töltenek be a térszerkezet alakításában. A fajgazdagság biztosítása a cserjék és évelők esetén is alapvető szempont volt. A természet alkotta társulások szépségét a különböző, de azonos ökológiai igényű fajok sokaságának egysége adja. Ennek közterületre való adaptálásával olyan önfenntartó zöldfelület alakítható ki, amelynél nemcsak a tápanyag utánpótlás, kaszálás, öntözés költségei foghatók vissza, de a növényvédelem drága eszközei is elhagyhatók. A monokultúrákkal szemben a nagyobb fajgazdagsággal operáló zöldfelületeken a betegségek nem tudnak nagy területeket érintő pusztítást végezni, így az ilyen károkozások is elkerülhetők.
  A telepíteni javasolt növények jegyzéke, a helyszínrajzon azonosítható módon
  A fenti feltételek alapján ültetésre javasolt fafajokat a következő három kategóriába soroltuk (a kategóriák a tervlapon különböző színnel jelennek meg):
  • gyorsan növő, hamar árnyékot adó, nagy lombkoránjú fajok: déli ostorfa – Celtis australis, magyar kőris – Fraxinus angustifolia subsp. 'Pannonica', Gymnocladus dioicus – vasfa, hársak - Tilia cordata 'Savaria', Tilia 'Szent István'
  • lassabban növő fajok: mezei juhar – Acer campestre, gingko – Gingko biloba, Komlógyertyán - Ostrya carpinifolia
  • szoliter, vagy kiemelkedő díszítő értékkel rendelkező fajok: Díszcseresznye - Prunus serrulata 'Kansan', Háromerű juhar – Acer buergerianum, Perzsafa – Parrotia persica, Oszlopos gyertyán - Carpinus betulus 'Fastigiata', Himalájai nyír - Betula utilis 'Doorenbros'
• Az ültetésre javasolt cserje és évelő fajokat a következő csoportokba soroltuk:
  • alacsony térhatároló cserjék: (max 50-60 cm magasság): babérmeggy – Prunus laurocerasus alacsony fajtái, mirtuszlonc – Lonicera nitida, bogyóspuszpáng – Sarcococca sp., korallberkenye – Phoetinia fraseri alacsony fajtái, téli jázmin – Jasminum nudiflorum, törpefenyő – Pinus mugo 'Mops'
  • "S" stratégia szerint ültethető évelők: ligeti zsálya – Salvia nemorosa, díszfüvek alacsony fajtái (pl. Carex fajok), kúpvirág – Rudbeckia, cickafark – Achillea sp., japán üröm – Artemisia schmidtiana 'Nana', bíbor kasvirág – Echinacea purpurea, korbácsliliom – Eremurus robustus, nyuszifül – Stachys byzantina, jukka – Yucca filamentosa
  • egyéb évelőágyak fajai: levendula – Lavandula angustifolia, sásliliom – Hemerocallis 'Stella d'Oro', cipruska – Santolina chamaecyparis, kékszakáll – Caryopteris sp.
  • szikkasztó árokba, esőkertbe való növények: macskamenta – Nepeta fasseni, szappanfű - Saponaria sp., sás – Carex fajok, alangfű – Imperata cylindrica, szittyó – Juncus sp., vesszős köles – Panicum virgatum, deres fényperje – Koeleria glauca

Fenntarthatóság és üzemeltetés

A fenntarhatóság alapgondolatai a széleskörű és gyalogos térhasználaton (tárdasalmi és gazdasági megközelítés), tartós anyag és kiterjedt zöld infrastrukturán (környezeti megközelítés) alapszik.

A megtartandó fák egy része, illetve a telepítendő fák közül néhány az új burkolatba esik. Ilyen esetben fontos, hogy a fának elegendő élettere legyen a megfelelő fejlődés biztosításához. A faverem minimális mérete 2,25 m2. A faverem kialakításánál kedvező megoldás a Stockholm módszer alkalmazása, amely kedvező a gyökérzet életterének biztosításához. A felszínen faveremrács vagy a faveremnél nagyobb területű vízáteresztő burkolat (pl. Stabilizer) kialakítása segíti a gyökérzet vízellátást azokon a területeken is, ahol jelentős a gyalogos közlekedés. A közműhálózat miatt lehetnek olyan helyek, ahol egyes közművek közelsége miatt gyökérvédő vagy gyökérterelő beépítése is javasolt a telepítendő fa körül. Ennek megvizsgálása a konkrét tervezés feladata lesz.

A tervezési területen kialakított cserjefoltok szerepe a változatos felszínek biztosítása mellett a drágán fenntartható gyepfelületek részbeni leváltása dekoratívabb, ökológiai értelemben értékesebb felületekre. A gyepfelületek csökkenésével az időigényes és költséges fűnyírás mennyisége nagymértékben csökkenthető.

A szemetesedények megfelelő mennyisége és pozíciója fontos szempont a közterületek tisztasága szempontjából. Olyan típust választottunk, amely vandálbiztos, egyszerű, elegáns formavilágú, könnyen tisztítható.

A megmaradó fákat az átépítés időtartama alatt kalodázással védeni kell az építőanyag lerakásoktól, a munkagépek által okozott sérülésektől, valamint a talaj extrém mértékű tömörödésétől.