TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK, DOMBÓVÁR
TOP-2.1.3-16
VÁZLATTERV

Építész tervező:
GYERGYÁK JÁNOS DLA

Építész tervező munkatárs:
KOVÁCS ATTILA

Szakági tervezők:
BÖSZÖRMÉNYI KRISZTINA / KERTÉSZET

Látvány:
KOVÁCS ATTILA

Tervezés:
2021

Kivitelezés:
-

ELŐZMÉNY, VALAMINT A TERVEZÉSI HELYSZÍN BEMUTATÁSA

Magyarország Kormánya a "Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések" felhívást (kódszáma: TOP-2.1.3-16) tett közzé a települési önkormányzatok számára a helyi vízkár veszélyeztetettség csökkentése és a környezeti káresemények megelőzése érdekében. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítását. A cél elérését a Kormány a települési önkormányzatok együttműködésével tervezi megvalósítani.

Dombóvár Város Önkormányzati a felhívás kapcsán három pályázat benyújtásával – Ady Endre utca egy , míg Fő utca két szakaszként – támogatást nyert el - kódszámok: TOP- 2.1.3-16-TL1-2021-00025, 24, 23 – ami lehetővé teszi a településközponti Ady Endre utca, valamint az Újombóvári Fő utca csapadékvíz-elvezetési rendszerének megújítására amihez kapcsolódnak közvetlenül elvégzendő fejlesztések (tájépítészeti beavatkozás) vagy közvetetten kapcsolódó egyéb munkák ( szükség esetén közművezetékek cseréje ) amik azonban nem önálló forrást igényelnek.

Jelen vázlatterv a beruházás során érintett építészeti és tájépítészeti munkák kialakítására tesz javaslatot érintve a fafelmérés, fakivágás, fatelepítés, térburkolatok- illetve az utcabútorok megújítása (utóbbi pályázati forrásokon kívül) témaköröket.

MEGLÉVŐ ÉRTÉKES NÖVÉNYÁLLOMÁNY BEMUTATÁSA ÉS FELMÉRÉSE

Dombóvár tájépítészeti, dendrológiai értékei között az egyik legfigyelemreméltóbbak a kb. 700 m hosszú, Ady Endre utcai és a kb. 500 m-es Fő utcai vadgesztenye-fasor, illetve a kb. 550 m hosszú Fő utcai juharfa fasor. Ezek a közel egy évszázados kettős fasorok Dombóvár markáns látványtengelyét alkotják. Tájépítészeti és esztétikai különlegességük az utcaképpel, védett homlokzatokkal, településszerkezettel együtt alkotott építészeti, tájépítészeti együttes harmóniájából és nem utolsó sorban az egyes példányok, a fasort alkotó vadgesztenyék, juharok szépségéből fakad. Dombóvár város helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről szóló 10/2004. (IV.19.) rendelete szerint az Ady Endre utcai vadgesztenye fasor, az Újdombóvári vadgesztenye fasor, és a Fő utcai juhar fasor helyi védelmet élvez. A rendelet szerint a védett természeti területek és értékek kezeléséről, természeti állapotának fejlesztéséről a védetté nyilvánító önkormányzat köteles gondoskodni.

A védett fasorok rendeletben rögzített adatai:

• Ady Endre utcai vadgesztenye fasor
  • Hely: Ady Endre utca Hrsz.: 605
  • Fafaj: vadgesztenye (109 db)
  • Jellemzés: kétoldali fasor
  • m= 6-12 m, dt= 20-60 cm, dl= 5-10 m
  • Jelentőség: településképi
  • Állapot: 4
  • Veszélyeztetettség: légszennyezés, aknázómoly
  • Megjegyzés: helyenként fiatal példányokkal pótolt; rendszeresen permetezik a kártevők ellen

• Fő utcai juhar fasor
  • Hely: Fő utca (Fő utca 91. → Petőfi tér) Hrsz.: 3368
  • Fafaj: juhar (36 db), vadgesztenye (6 db)
  • Jellemzés: egyoldali fasor
  • m= 12 m, dt= 50-60 cm, dl= 7-9 m
  • Jelentőség: településképi, dendrológiai
  • Állapot: 4
  • Veszélyeztetettség: légszennyezés, aknázómoly (vadgesztenye)
  • Megjegyzés: a vadgesztenyefákat rendszeresen permetezik a kártevők ellen

• Újdombóvári vadgesztenye fasor
  • Hely: Fő utca (Fő utca 1. → Templom tér) Hrsz.: 3368
  • A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor az újdombóvári Fő út római katolikus templomig tartó szakaszát szegélyezi mindkét oldalon, mintegy fél kilométer hosszúságban. Az állomány kora 70-80 év. Az összesen 114 db egyed jellemző magassága 10-12 m, törzsátmérőjük 50-70 cm, lombkorona-átmérőjük 6-8 m.

A rendeletnek a védett fasorok kezelésére vonatkozó előírásai:

• A fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani, egyedeket kivágni csak élet- és balesetvédelmi okok alapján lehet. Gondoskodni kell az elhalt egyedek pótlásáról, amely csak az adott fasorra, facsoportra jellemző fajjal, fajokkal történhet.
• A fasoron rendszeresen el kell végezni a fenntartási, ápolási munkálatokat. A vadgesztenyefák esetében az aknázómoly irtását vegyszeres úton és a lehullott lomblevelek rendszeres összegyűjtésével, eltávolításával szükséges megoldani. A platánokat a csipkés platánpoloska kártétele ellen permetezni szükséges.
• A természetvédelmi őrnek felügyelni kell a fenntartási, ápolási munkálatokat.
• A fasorok végein, a faegyedek mellett a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.

A kertépítészeti alkotások élő, fejlődő, változó, múlandó és megújítható alkotások. Védett természeti értékeink között számos idős fa és fasor van, amelyek megfelelő gondoskodás mellett még jó darabig fenntarthatóak, és amelyek markáns, lineáris elemet képeznek. A fasorok a városi tengelyek fasorokkal való megerősítése révén a városépítészet és a városi táj formálásának eszközei, amit csak egységes telepítésű fákkal lehetett kialakítani. A fasorokban Dombóvár város önkormányzata végeztet alapvető fenntartási munkákat. A metszési ill. fagyógyászati munkálatokat azonban nem, vagy nem kellő rendszerességgel végzik, emellett a fasorok tájképi értékét nem csak a foghíjak és a fák esztétikai és egészségi állapota rontja, hanem a fasorral határos területek használata, fenntartása is.

Mindezeket felismerve az Önkormányzat 2007-ben elkészíttette az Ady és a Fő utcai fasorok rekonstrukciós tervét (Léptékterv Kft.), amely az Ady Endre utcában a fasor megtartását javasolja, a cserét csak a teljes utcamegújítás esetére (burkolatok, csapadékvíz, légvezetékek föld alá helyezése) javasol, más fafajjal. A Fő utcát a korábbi terv szakaszokra bontotta, a védett vadgesztenye-fasor esetében megtartást és csak a hiányzó egyedek pótlását javasolja. A többi szakaszon a faállomány állapota miatt egyszeri teljes rekonstrukciót javasol a terv, és elképzelhetőnek tartja a fasor faállományának cseréjét is.

FELMÉRÉS MÓDSZERTANA

A területről a korábbi (2007.) dendrológiai felméréssel rendelkeztünk, a vizsgált fák azonosítása az abban szereplő jelölések alapján történt. A favizsgálat során felvettük a fa általános adatait, amely tartalmazza a terület megnevezését, a fa kódját (sorszámát). A fát jelöltük a megrendelő által biztosított térképen, rögzítettük a faj és fajta tudományos és magyar nevét és törzsátmérőjét. A vizuális vizsgálat az első lépés a favizsgálat során. A szemrevételezés során felvettük az azóta eltávolított fák helyét, és meghatároztuk, melyik egyedeknél szükséges a műszeres vizsgálat (figyelembe véve a korábbi felmérés ajánlásait is). A műszeres favizsgálatok megkönnyítik a tulajdonosoknak megtervezni a fáik sorsát és az ehhez szükséges erőforrások mértékét. A műszeres favizsgálatot a nagy személyforgalmú területeken, nagy forgalmú fasorokban, utcákban célszerű alkalmazni, illetve minden olyan helyen, ahol a fák személyeket vagy nagyobb értékű tárgyakat veszélyeztethetnek. Különösen idős, vagy nagyméretű, vagy rossz állapotú fák esetén nagy segítség a fák sorsáról történő döntések meghozatalában. A törzsön belüli odvasodás, korhadás felderítésére, méretének meghatározásához FAKOPP 3D műszeres mérést végeztünk (vizsgáló: Nagy Ervin, Zöldészműhely). A műszeres favizsgálat lehetővé teszi a fák törzsében, vázágaiban lévő korhadások, üregek felderítését. A vizsgálat a fa keresztmetszetének állapotáról készít színes képet a hang fában történő terjedési idejének mérése segítségével. A favizsgálatok során a lombkorona felülete és a fa dőlése alapján a 33 km/óra szélsebességhez tartozó szélterhelés számításával a műszerhez tartozó szoftver a kockázati értékelést is elvégezte. Fontos tudni, hogy a favizsgálati jegyzőkönyvben foglaltak és a szakszerű ápolási munkák elvégzése sem garantálja a fa százszázalékos biztonságosságát rendkívüli időjárási vagy egyéb, előre nem látható körülmények között

DOMBÓVÁR ADY ENDRE UTCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Az Ady Endre utca Dombóvár belső központjának egyik meghatározó szerkezeti eleme. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 37/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelete alapján az utca egy szakasza – Ady u. 34. házszámtól az Ady u. 60. házszámig, és az Ady u. 35. házszámtól az Ady u. 67. házszámig -.helyi területi védelem alatt áll (HVT).

Az utca a területhasználat, telekszerezkezet és az épületek telken való elhelyezkedése (beépítési mód) alapján az alábbi két, jól elkülöníthető szakaszra bontható:

"kisvárosi szakasz" - Erzsébet utcától a Szent Gellért utcáig

Jellemzően lakófunkció, kiegészülve néhány kereskedelmi, szolgáltató egységgel. A közterületet határoló telkek az utcára szervezve, arra merőlegesen kerültek kialakításra, amiken a házak zártsorúan (vagy hézagosan zártsorúan), ikresen vagy oldalhatáron álló beépítési módban telepítettek.

"nagyvárosi szakasz" - Szent Gellért utcától a Hunyadi kereszteződéséig

Társasházi lakófunkció, kiegészülve a földszinten kereskedelmi, szolgáltató egységgel. A közterületet határoló telkek az utcától függetlenül, "uszó" telkekként alakultak ki. Az épületek szabadonálló beépítési módban kerültek telepítésre.

DOMBÓVÁR ADY ENDRE UTCA ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

Az Ady Endre utca közterületének épített környezeti minősége mindkét szakaszon – "kisvárosi" és "nagyvárosi" –elavult, közösségi tér funkcióját nem látja el, valamint felszínborításai a közlekedést nehezítik, a csapadékvíz elvezetést csak részlegesen oldják meg. A "kisváros szakasz" kapcsán a gyalogos és kerékpáros forgalom elhanyagolható, azonban a gépjárműforgalom jelentős. A "nagyvárosi szakasz" területeén mind a gyalogos, mind a gépkocsiforgalom domináns, utóbbi kapcsán jelentős forgalmi konfliktusok alakulnak ki.

DOMBÓVÁR ADY ENDRE UTCAI FASOR MEGLÉVŐ ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA

A helyszínelés alapján a fasor a fák egészségi állapota, a tájképi kapcsolatok és a területhasználat alapján két jellemző szakaszra tagolható:

A 2007-es felmérés csak a fasor kisvárosi karakterű szakaszára terjedt ki. A védetté nyilvánításban 109 db fa szerepel, a 2007-es felmérésben 57 db, jelen vizsgálatunkban az azóta kivágott fahelyeket is figyelembe véve 127 db fa vagy fahely adatait vizsgáltuk és rögzítettük a kisvárosi és a nagyvárosi szakaszon összesen. Ebből a kisvárosi szakaszon 41 db idős vadgesztenyefa műszeres vizsgálata történt meg. A kisvárosi szakaszon a felmérés óta eltelt több, mint tíz esztendő alatt a fasor rekonstrukciója nem történt meg, négy gyümölcsfa és három vadgesztenye kivágásra került. A kivágott fák tuskói általában nem lettek eltávolítva. A 41-ből 29 db fa alacsony, 10 db mérsékelt, és 2 db magas kockázatú. 15 db fa van a légvezetéktől 2 m-re vagy közelebb, 4 db szennyvízvezetéktől 1,5 m-nél közelebb, 10 db gázvezeték védőövezetében, összesen 24 db fa (58%) valamilyen közműépítmény közelében vagy védőtávolságán belül. A nagyvárosi karakterű szakaszon a legfontosabb érintettség a déli oldalon haladó távközlési kábel, amely a fasort 1-2 m-re közelíti meg. Összesen 23 db fa (33%) valamilyen közműépítmény közelében vagy védőtávolságán belül.

Az épülethomlokzatoktól való törzstávolság a déli oldalon valamivel kisebb, mint az északin, jellemzően 2,1-2,5 m körüli. A fák lombkoronájába mindkét oldalon légvezeték metsz, míg az északi oldalon csak a bekötővezetékek, a déli oldalon az oszlopsor és hosszanti légvezetékek és a közvilágítás is. A lombkorona a legtöbb esetben az épületek tetőzete fölé hajlik, az utca illetve a légvezetékek irányába gyakran metszett, emiatt aszimmetrikus. A fák töve mindkét szakaszon a legtöbb esetben körbeburkolt, gyakran a gyökérzet a burkolatot felnyomta.
A nagyvárosias szakaszon műszeres vizsgálatokat nem végeztünk, mivel a fák az épületektől jellemzően megfelelő távolságra (9,5 – 11 m) találhatóak, kevésbé csonkoltak, állapotuk szemrevételezés alapján is megfelelő, a teljes fasor kivágását és cseréjét szakmailag nem látjuk indokoltnak. Itt a legnagyobb gond, hogy a fák töve több esetben körbeburkolt, gyakran a gyökérzet a burkolatot felnyomta.

DOMBÓVÁR FŐ UTCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

A Fő utca Újdombóvár központi területe, egyben fő közlekedési tengelye. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 37/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelete alapján az utca teljes szakasza helyi területi védelem alatt áll (HVT).

Az utca dominánsan a területhasználat, kisebb mértékben a telekszerezkezet és az épületek telken való elhelyezkedése (beépítési mód) alapján az alábbi két szakaszra bontható:

"kisvárosi szakasz" - Kórház utcától a Petőfi Sándor téren át a IV. utcáig

Lakó-, intézményi-, kereskedelmi- és szolgáltató rendeltetésekkel határolt terület. A közterületet határoló telkek az utcára szervezve, arra merőlegesen kerültek kialakításra, ahol a házak oldalhatáron álló (néhol "zártsorusódó" megjelenéssel) vagy elvétve szabadonálló beépítési módban telepítettek.

"kertvárosi szakasz" - IV. utcától a Saguly téren át a Fő utca keleti végéig

Jellemzően lakó, néhol kereskedelmi, szolgáltató rendeltetéssel kiegészülve. A közterületet határoló telkek az utcára szervezve, arra merőlegesen kerültek kialakításra, jellemzően oldalhatáron álló beépítési módban.

DOMBÓVÁR FŐ UTCA ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

A Fő utca közterületének épített környezeti minősége mindkét szakaszon – "kisvárosi" és "kertvárosi" –elavult, közösségi tér funkcióját nem látja el, valamint felszínborításai a közlekedést nehezítik, a csapadékvíz elvezetést csak részlegesen oldják meg. A "kisváros szakasz" kapcsán a gyalogos-, kerékpáros és gépkocsiforgalom jelentős, jelentős forgalmi konfliktusok alakulnak ki. A "kertvárosi szakasz" területén a gyalogos és kerékpáros forgalom jelentősége kisebb, a gépkocsi forgalom az utca gyüjtőút jellege miatt jelentős.


DOMBÓVÁR FŐ UTCAI FASOROK MEGLÉVŐ ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA

A helyszínelés alapján a fasor a fák fafaja, védettsége és egészségi állapota, a tájképi kapcsolatok és a területhasználat alapján három jellemző szakaszra tagolható: (lsd.:…sz.ábra vagy melléklet)

• Kórház utca és újdombóvári templom Petőfi Sándor tér) közötti szakasz
• újdombóvári templom Petőfi Sándor tér) és a VI. utca (Saguly Károly tér) közötti szakasz
• VI. utcától (Saguly Károly tér) a IX. utcáig terjedő szakasz

A 2007-es felmérés a teljes fasorra, a templom körüli térre és a IX. utca utáni földesút melletti területekre is kiterjedt. A templom körüli tér esetében egyrészt nem beszélhetünk fasorról, másrészt véleményünk – és a 2007-es szakvélemény szerint is - az ott található növényállomány további sorsára a tér átfogó rendezésére készítendő tervekben kellene kitérni, mivel a tér rekonstrukciója túlmutat a fasormegújításon, ott a parkolási, közlekedési, egyéb forgalmi és funkcionális szempontokat is figyelembe véve – a faállomány állapota és jellemzői alapján – javasolt meghatározni a fenntartáson túli további tennivalókat (kivágás, pótlás, új ültetés).

A Kórház utca és templom közötti szakasz védetté nyilvánításban Újdombóvári vadgesztenye fasor néven 114 db fa szerepel. A 2007-es felmérésben 112 db fa található, az északi oldalon 54 db, a déli oldalon 58 db fa szerepel. Felmérésünkkor 96 db, ezen belül az északi oldalon 47 db, a déli oldalon 49 db fa volt megtalálható, azaz a védetté nyilvánítás óta 18 db, 2007 óta 16 db fa lett kivágva. A kivágott fák tuskói általában nem lettek eltávolítva. Az épülethomlokzatoktól való törzstávolság mindkét oldalon jellemzően 5 m körüli. A fák lombkoronájába mindkét oldalon légvezeték metsz, míg az északi oldalon csak a bekötővezetékek, a déli oldalon az oszlopsor és hosszanti légvezetékek és a közvilágítás is. A lombkorona a legtöbb esetben az épületek tetőzete fölé hajlik, az utca illetve a légvezetékek irányába gyakran metszett, emiatt aszimmetrikus. A fák töve mindkét szakaszon a legtöbb esetben közel van a járdához, gyakran a gyökérzet a burkolatot felnyomta.

A légvezetékek, közvilágítás és oszlopsoraik a Fő utca déli oldalán találhatóak, a fasor tengelyétől kb. 3-3,5 m-re. 27 db-nál a légvezeték 3 m-nél közelebb található. A gázvezeték az útburkolat alatt található, a déli fasor tengelyétől kb. 5 m távolságban. A házi bekötések közül 9 db van fához 2,5m-nél közelebb. Távközlési alépítmény és földkábel a templom térig tartó szakaszon mindkét oldalon a járda és a zöldsáv alatt halad, az északi oldalon a fasortól kb. 0,5 m-re a déli oldalon kb. 1 m-re. A szennyvízbekötések közül 15 db van 2,5 m-nél közelebb. Összesen 42 db fánál (43%) található a közelben földalatti vagy feletti közmű.

A templom és a VI. utca (Saguly Károly tér) közötti szakasz védetté nyilvánításban a Fő utcai juhar fasort egyoldali fasorként írja le, és 42 db fát említ, amelyből 36 db juhar és 6 db vadgesztenye. A 2007-es felmérés idején az északi oldalon 45 db fa található, ebből 31 db juhar, 7 db vadgesztenye, 3 db akác és 1-1 db japánakác és hársfa található. Jelenleg összesen 33 db fa, ebből 21 db juhar, 6 db vadgesztenye, 4 db japánakác és 1-1 db berkenye és hársfa található az északi oldalon. 2007 óta 13 db fa lett kivágva. A kivágott fák tuskói általában nem lettek eltávolítva. Az épülethomlokzatoktól való törzstávolság jellemzően 5,4 m körüli.

A déli (nem védett) oldalon a 2007-es felmérés 30 db fát tartalmaz, ebből 16 db hárs, 7 db juhar, 4 szilva, 2 dió és 1 db vadgesztenye. A 30 fából már csak 22 db-ot találunk meg, ebből 14 db hárs, 3 db juhar, 2 meggy, 1-1 dió, vadgesztenye és akác. Az épülethomlokzatoktól való törzstávolság jellemzően 4,5 m körüli.

A légvezetékek, közvilágítás és oszlopsoraik itt is a Fő utca déli oldalán találhatóak, a fasor tengelyétől kb. 3,5-4 m-re. 10 db-nál a légvezeték 3 m-nél közelebb található. A gázvezeték az útburkolat alatt található, a déli fasor tengelyétől kb. 5-6 m távolságban. A házi bekötések közül 3 db van fához 2,5m-nél közelebb. Távközlési légkábel a déli oldalon a járda vagy a zöldsáv alatt halad a fasortól kb. 1,5 m-re, összesen 13 db fa esetén van 2,5 m-nél közelebb. A szennyvízbekötések közül 5 db van 2,5 m-nél közelebb. Összesen 24 db fánál (43%) található a közelben földalatti vagy feletti közmű.

A 2007-es terv mindkét oldalon a fasor kivágását és leváltását javasolja, helyükre az északi oldalon kislevelű, a délin Szent István hárs telepítését javasolja. Ezen a szakaszon Ezen a szakaszon a déli oldalon 3 db idős hársfa, az északi oldalon a 6 db idős vadgesztenyefa és 4 db más fafajú idős fa műszeres vizsgálatát végeztük el.

A VI. utcától (Saguly Károly tér) a IX. utcáig terjedő szakasz semmilyen védelmet nem élvez, innentől hiányzik az egységes fasor, sok a lakók által ültetett gyümölcsfa és örökzöld. Klasszikus értelemben vett fasorról egyre kevésbé beszélhetünk. A 2007-es terv a korábbi szakaszhoz hasonlóan mindkét oldalon a fák kivágását javasolja, helyükre az északi oldalon kislevelű, a délin Szent István hárs telepítését javasolja. Ezen a szakaszon 5 db idős juhar és vadgesztenyefa műszeres vizsgálatát végeztük el. A közműérintettséget itt nem vizsgáltuk, hiszen új fasor kialakítása nem kérdés.

ÉPÍTÉSZETI- ÉS TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

KONCEPCIOALKOTÁS MÓDSZERTANA

A csapadékvíz-elvezetési munkák kapcsán közvetlenül várható építészeti- és tájépítészeti munkákat az Ady Endre és a Fő utca kapcsán is a korábban ismertetésre került "karakterek" szerinti bontásban hoztuk meg az alábbiak szerint (ami nem összetévesztendő a településképi arculati kézikönyv – röviden: TAK – illetve településképi rendelet településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásaival):

Ady Endre utca

"kisvárosi szakasz" - Erzsébet utcától a Szent Gellért utcáig

"nagyvárosi szakasz" - Szent Gellért utcától a Hunyadi kereszteződéséig

Fő utca

"kisvárosi szakasz" - Kórház utcától a Petőfi Sándor téren át a IV. utcáig

"kertvárosi szakasz" – IV. utcától a Saguly téren át a Fő utca keleti végéig

A fentiek szerint a két fejlesztendő utca vonatkozásában két-két szakasz kapcsán külön vettük elemzés alá a felszínborítással ("terepszint, illetve terepszint alatti zóna" beavatkozásai) valamint a növénytelepítésekkel kapcsolatos lehetőségeket ("Terepszint feletti zóna" beavatkozásai), amiket a következő fejezetekben részletezünk.

FELSZÍNBORÍTÁS, CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS ÁLTALÁNOS KONCEPCIÓJA

("Terepszint, illetve terepszint alatti zóna" beavatkozásai - a vizsgálat során alkalmazott betűkód: "TA")

Dombóvár Város Önkormányzatának az Ady Endre illetve a Fő utca két szakaszára megnyert pályázata szerint a csapadékvíz-elvezetési rendszerének megújítása során az alábbi felszínborítási, csapadékvíz elvezetési lehetőségek kerülhetnek szóba:

1. nyílt, burkolat nélküli árok kialakítása
2. nyílt, burkolt árok kialakítása
3. zárt árok kialakítása

Az utcákat "szakaszonként" (összesen négy szakasz) illetve azon belül "oldalanként" vizsgáltuk (összesen két oldal, jellemzően északi és déli), mely alapján "szakaszonként" kilenc lehetséges verzió került vizsgálatra amit a "3. számú melléklet - Tájépítészeti verziók" táblázat tartalmaz.

Az eltérő verziók kapcsán az Ady Endre utca "kisvárosi" szakaszára került elkészítésre a lehetséges kilenc verzió eltérő lehetőségeinek bemutatása (a megértést könnyítve a növénymegtartás, növénytelepítés lehetőségeit azonos verzióval került ábrázolásra) amit a "4. számú melléklet - Tájépítészeti verziók általános szemléltetése" tartalma.

Dombóvár Város Önkormányzatával történt egyeztetés alapján a pályázat megvalósíthatósága, a vizsgált utcák közterülettel határos ingatlantulajdonosok, valamint az önkormányzat szándéka szerint az alábbi verziók kerültek kiválasztásra:

Ady Endre utca

"kisvárosi szakasz" - Erzsébet utcától a Szent Gellért utcáig

• verzió TA1 – nyílt, burkolat nélküli árok kialakítása a szakasz "északi" és "déli" oldalán (kapubeállókkal, illetve szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TA5 – nyílt, burkolt árok kialakítása a szakasz északi" és "déli" oldalán (kapubeállókkal, illetve szükséges helyen parkolókkal)

nagyvárosi szakasz" - Szent Gellért utcától a Hunyadi kereszteződéséig

• verzió TA3 – nyílt, burkolat nélküli árok kialakítása a szakasz "északi" oldalán és zárt árok kialakítása a szakasz "déli" oldalán (szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TA5 – nyílt, burkolt árok árok kialakítása a szakasz "északi" oldalán és zárt árok kialakítása a szakasz "déli" oldalán (szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TA9 – zárt árok kialakítása a szakasz "északi" és "déli" oldalán (szükséges helyen parkolókkal)

Fő utca

"kisvárosi szakasz" - Kórház utcától a Petőfi Sándor téren át a IV. utcáig

• verzió TA1 – nyílt, burkolat nélküli árok kialakítása a szakasz "északi" és "déli" oldalán (kapubeállókkal, illetve szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TA5 – nyílt, burkolt árok kialakítása a szakasz "északi" és "déli" oldalán (kapubeállókkal, illetve szükséges helyen parkolókkal)

"kertvárosi szakasz" – IV. utcától a Saguly téren át a Fő utca keleti végéig

• verzió TA1 – nyílt, burkolat nélküli árok kialakítása a szakasz "északi" és "déli" oldalán (kapubeállókkal, illetve szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TA5 – nyílt, burkolt árok kialakítása a szkasz "északi" és "déli" oldalán (kapubeállókkal, illetve szükséges helyen parkolókkal)

A verziók kapcsán természetesen kisebb átfedések jelentkeznek (pl: nyílt rendszerű árok szakaszonként zárt burkolatú árokként való kialakítása parkolók vagy kültéri árusító-, fogyasztótérhez kapcsolódóan), ezek a tervezés folytatásaként kerülnek kidolgozásra, az elvi koncepciót nem befolyásolják.

NÖVÉNYMEGTARTÁS, NÖVÉNYTELEPÍTÉSEK ÁLTALÁNOS KONCEPCIÓJA

("Terepszint feletti zóna" beavatkozásai - a vizsgálat során alkalmazott betűkód: "TF")

Dombóvár Város Önkormányzatának az Ady Endre illetve a Fő utca két szakaszára megnyert pályázata szerint a csapadékvíz-elvezetési rendszerének megújítása során az alábbi növénymegtartás, növénytelepítési (fakivágással együtt) lehetőségek kerülhetnek szóba:

1. meglévő növényzet megtartása (kivágás mértéke elhanyagolható)
2. meglévő növényzet ritkítása, valamint részleges pótlása
3. meglévő növényzet eltávolítása illetve helyette növénytelepítés (2 szintű növényzet, gyep és lombkorona szint)

Az utcákat "szakaszonként" (összesen négy szakasz) illetve azon belül "oldalanként" vizsgáltuk (összesen két oldal, jellemzően északi és déli), mely alapján "szakaszonként" kilenc lehetséges verzió került vizsgálatra amit a "3. számú melléklet - Tájépítészeti verziók" táblázat tartalmaz.

Az eltérő verziók kapcsán az Ady Endre utca "kisvárosi" szakaszára került elkészítésre a lehetséges kilenc verzió eltérő lehetőségeinek bemutatása (a megértést könnyítve a felszínborítási, csapadékvíz elvezetési lehetőségek azonos verzióval került ábrázolásra) amit a "4. számú melléklet - Tájépítészeti verziók általános szemléltetése" tartalmaz.

Dombóvár Város Önkormányzatával történt egyeztetés alapján a pályázat megvalósíthatósága, a vizsgált utcák közterülettel határos ingatlantulajdonosok, valamint az önkormányzat szándéka szerint az alábbi verziók kerültek kiválasztásra:

Ady Endre utca

"kisvárosi szakasz" - Erzsébet utcától a Szent Gellért utcáig

• verzió TF5 – meglévő növényzet ritkítása, valamint részleges pótlása a szakasz "északi" és "déli" oldalán
• verzió TF6 – meglévő növényzet ritkítása, valamint részleges pótlása a szakasz "északi" oldalán, míg a meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "déli" oldalán
• verzió TF9 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" és "déli" oldalán

nagyvárosi szakasz" - Szent Gellért utcától a Hunyadi kereszteződéséig

• verzió TF5 – meglévő növényzet ritkítása, valamint részleges pótlása a szakasz "északi" és "déli" oldalán
• verzió TF6 – meglévő növényzet ritkítása, valamint részleges pótlása a szakasz "északi" oldalán, míg a meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "déli" oldalán
• verzió TF8 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" oldalán, míg a meglévő növényzet ritkítása, valamint részleges pótlása a szakasz szakasz "déli" oldalán
• verzió TF9 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" és "déli" oldalán

Fő utca

"kisvárosi szakasz" - Kórház utcától a Petőfi Sándor téren át a IV. utcáig

• verzió TF5 – meglévő növényzet ritkítása, valamint részleges pótlása a szakasz "északi" és "déli" oldalán
• verzió TF9 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" és "déli" oldalán

"kertvárosi szakasz" – IV. utcától a Saguly téren át a Fő utca keleti végéig

• verzió TF5 – meglévő növényzet ritkítása, valamint részleges pótlása a szakasz "északi" és "déli" oldalán
• verzió TF9 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" és "déli" oldalán

A fasorok felújításának módszerei a pótlásos, részleges, szakaszos, ill. teljes felújítás, továbbá a fafaj cseréjével is együtt járó totális felújítás. Az elmúlt évtizedekben ilyen teljes vagy totális fasor felújítást egyre kevesebbet végeznek, sokkal inkább a – környezetbarátnak tűnő, számító – részleges vagy szakaszos felújítás mellett döntenek. Leginkább városi fasorok esetében fordul elő még ma is a totális fasor felújítás, amikor a városi környezet változása, minőségromlása miatt már nincs mód az eredeti fafaj megtartására.

A megfelelő módszer megválasztása sok tényezőtől függhet:

• az adott fasor állapota, (egészségügyi és esztétikai állapot, balesetveszélyesség, betegségek, látványérték, stb.)
• a megváltozott környezeti adottságok (talajvízszint változás, levegőszennyezettség, városi hősziget jelenség, egyéb környezeti terhek, pl síkosság-mentesítő anyagok, egyéb talajszennyezés, stb.)
• használati igények változása (parkolás, idegenforgalmi vonzerő, stb.)
• pénzügyi és menedzsment lehetőségek, körülmények
• fenntartási és pótlási lehetőségek
• és végül, de nem utolsó sorban értékvédelmi szempontok (kultúrtörténeti érték, botanikai, dendrológiai, városképi, tájképi érték, stb).

A fasorok állapotát az előzőekben és a tervi mellékletekben részletesen vizsgáltuk és bemutattuk. A megváltozott környezeti viszonyokat tekintve a tervezett csapadékvíz-elvezetés módja a fák vízellátását javíthatja vagy tovább ronthatja. A parkolási helyzetet semmiképpen sem fák kivágásával javasolt orvosolni. A pótlási lehetőségeket elsősorban a fasor telepítése után egymás után megjelent és elhelyezett közmű-infrastruktúra hálózatok, a közlekedési űrszelvény és az épületállomány védelme korlátozza. Ez azt jelenti, hogy amikor a közművek elhelyezésénél nem vették figyelembe a védőtávolságokat, a fa kivágása után ugyanoda újra fát telepíteni a védőtávolságok miatt nem, vagy csak műszaki védelemmel – gyökérvédő lemez telepítése, védőcső elhelyezése lehet. Illetve a korábbi nagy lomboronájú fák helyett csak kisebb és/vagy keskenyebb habitusú és/vagy alacsonyabbra növő fafajok ültethetőek.

Fenntartás tekintetében a rendszeres ellenőrzés és az ápolási szükségletek kielégítése optimális esetben összehangolható a környezeti biztonsággal és a költség lehetőségekkel, de ilyen csak ritkán van. A telepítés óta megváltozott környezeti hatások és a természetes életfolyamatok miatt a fák állapota, védekező mechanizmusa romlik, fontos a rendszeres szemle, hogy időben be tudjunk avatkozni. Rendszeresen szükséges a szakszerű hajtás nevelő metszés, térszerkezetre alakítás, hibás hajtások időben korrigálása, az öntözés és a törzsvédelem. Ha 10-15 évig nincs költségkeret a korona alakításra, olyan mértékű beavatkozást kell végezni, ami akár irreverzibilis állapotromlást okozhat, a fa értéke exponenciálisan lecsökken. Kisebb, de rendszeres 3-4 évente végzett faápolás költség sokkal alacsonyabb, mint az idősebb korban végzett nagyobb beavatkozásé. A fának is ez az igénye, de ehhez rendszeres üzemeltetési forrás kell. Egy fa növényvédelmi munkái éves szinten kb. 5-10e forintra tehetők, a 3-4 évente elvégzendő koronaalakítás, metszés kezelés nagyságrendje 80-100e Ft/fa.

Az értékvédelmi szempontok között kell figyelembe venni a helyi védettség tényét, annak célját, hiszen helyi védelem alatt álló fasort csak a védettség megszüntetése után lehet kivágni. A védettség feloldása kapcsán a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) úgy rendelkezik, hogy "fel kell oldani a természeti terület védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják". A védettség feloldása kapcsán szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a védettség egyszer elért szintje nem csökkenthető. A védettség feloldása során a helyi védett természeti terület védettségének feloldásához a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság véleményét be kell szerezni. A nemzeti park igazgatóság szakmai állásfoglalását követően – amennyiben a feloldás ellen nem merül fel szakmai érv – sor kerülhet tehát a védettség feloldására. A védettség feloldása szintén önkormányzati rendelettel történik.

Az "eszmei" értékek mellett a városi fák és zöldfelületek az önkormányzati vagyon részei. A szakmai gyakorlatban a fák, zöldfelületek pénzbeli értékét több módszerrel is megpróbálják számszerűsíteni. A legegyszerűbb felfogás szerint egy fa értéke az az összeg, amennyiért pótolni lehet. Nyilvánvaló, hogy egy nagyméretű fa által nyújtott, az előző táblázatban felsorolt előnyöket egy csemete nem tudja biztosítani. Emiatt a gyakorlat különböző faérték-becslési/számítási módszereket dolgozott ki. A Magyar Faápolók Egyesülete által ajánlott és működtetett módszer a fák jószolgálatára helyezi a számítás alapjait, vagyis arra hogy a fa mennyi árnyékot ad, mennyi port köt meg, milyen a CO2 megkötése és mekkora a párologtatása. Mivel mindez a fa lombkoronájában történik, ezért lombkoronaegységet vesz alapul. A forintosított érték azt jelenti, hogy mennyi pénzt kellene költeni egy faiskolában, ha adott fajtájú, korú, méretű fát szeretnénk faiskolában megvásárolni, pontosabban, mennyi kis fa lombfelülete pótólná az adott egyed lombfelületét. Az érzékeltetés kedvéért kiszámoltuk az Ady utca kisvárosi szakaszán egy vadgesztenye fa értékét, amely kb. 14 millió forint, a teljes fasor becsült zöldfelületi értéke 44 db fával számolva 5-600 millió forint nagyságrendű értéket ad.

Egy fa értékének számítása a Faérték alkalmazással (Magyar Faápolók Egyesülete, Schmiedl Balázs és Szaller Vilmos)

Visszautalva a fenntartási és ápolási költségekre egy fa 14 millió forintos eszmei értékének elvesztése áll évi kb. 1-200e forintos fenntartás költségeivel szemben (nyilván sem inflációs sem egyéb, közgazdasági tényezőkkel nem számolva).

ÉPÍTÉSZETI- ÉS TÁJÉPÍTÉSZETI VÁLASZTOTT VERZIÓJA

Dombóvár Város Önkormányzatával történt egyeztetés alapján a pályázat megvalósíthatósága, a vizsgált utcák közterülettel határos ingatlantulajdonosok, valamint az önkormányzat szándéka szerint az alábbi verziók kerültek kiválasztásra:

Ady Endre utca

"kisvárosi szakasz" - Erzsébet utcától a Szent Gellért utcáig

• verzió TA5 – nyílt, burkolt árok kialakítása a szakasz északi" és "déli" oldalán (kapubeállókkal, illetve szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TF9 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" és "déli" oldalán

nagyvárosi szakasz" - Szent Gellért utcától a Hunyadi kereszteződéséig

• verzió TA5 – nyílt, burkolt árok árok kialakítása a szakasz "északi" oldalán és zárt árok kialakítása a szakasz "déli" oldalán (szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TF9 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" és "déli" oldalán

Fő utca

"kisvárosi szakasz" - Kórház utcától a Petőfi Sándor téren át a IV. utcáig

• verzió TA5 – nyílt, burkolt árok árok kialakítása a szakasz "északi" oldalán és zárt árok kialakítása a szakasz "déli" oldalán (szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TF9 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" és "déli" oldalán

"kertvárosi szakasz" – IV. utcától a Saguly téren át a Fő utca keleti végéig

• verzió TA5 – nyílt, burkolt árok árok kialakítása a szakasz "északi" oldalán és zárt árok kialakítása a szakasz "déli" oldalán (szükséges helyen parkolókkal)
• verzió TF9 – meglévő növényzet eltávolítása, illetve helyette növénytelepítés a szakasz "északi" és "déli" oldalán

Mindkét utca, mindkét szakasza kapcsán összegzésként elmondható, hogy "felszínborítás, csapadékvíz -elvezetés rendszere" nagy felületen megújul és ezzel a rendkívül tagolt, kollázsjellegű megjelenés egységesítésre kerül a térhasználat alapján (új parkolóhelyek, illetve egyéb szükséges felületek megjelenésével)). A használatot, illetve a vizuális harmóniát nagyban segítheti a burkolatok rendezése mellett egy egységes utcabutor alkalmazása (lásd következő fejezet).

Az utcák egy másik, a "növénymegtartás, növényalkalmazás" koncepcionális megközelítésből szemlélve jelentős értékvesztést szenvednek el amit rövid távon nem lehet orvosolni, azonban a megfelelő növényalkalmazással és azok jól megtervezett telepítésével közép- és hosszabb távon új, helyi egyedi érték jöhet létre.