VÁROSHÁZA PARK, BUDAPEST
TERVPÁLYÁZAT A VÁROSHÁZA PARK KIALAKÍTÁSÁRA

Építész tervező:
GYERGYÁK JÁNOS DLA
BORSOS ÁGNES DLA
RÁCZ TAMÁS DLA

Építész tervező munkatárs:
KALKÁN DÓRA
VARGA DÁNIEL
FÁBOS ATTILA
NEDVIG BENDEGÚZ

Szakági tervezők:
TÓTH RÉKA/TÁJÉPÍTÉSZET
KERÉCZ PÉTER/KÖZMŰ

Látvány:
KOVÁCS ATTILA

Tervezés:
2022

Kivitelezés:
-

Bevezetés

Térségi kapcsolatok, kialakult állapot

A tervezési terület a Budapest V. kerület, Bárczy István utca, Károly körút, Gerlóczy utca és a Városháza utca által határolt tömbön belül, egy nagyságrendileg négyzet alakú telken a Budapesti Városháza három udvara. A terület gyalogosan, kerékpárosan, közösségi közlekedéssel, valamint egyéni motorizált közlekedéssel könnyen elérhető. A kiváló közlekedési és a városszövetben elhelyezkedő lokációnak köszönhetően a tömb méretű telek minden irányból megközelíthető. A kialakult állapot pontosan definiálja a meglévő értékeket (udvarok és az utcák magas építészeti minőségű térfalai és a városszerkezeti elemei), valamint a hátrányokat (zöldfelületek hiánya, zárvány területek).

Tervezési koncepció

A pályázati kiírásnak megfelelően a Városháza Park területén az alábbi funkciócsoportok optimális elhelyezését kerestük:

• különböző minőségű és megjelenésű közhasználatú zöldfelületek létrehozása
• alkalmi rendezvénytér (rendezvény, kiállítás, karácsonyi stb.) fizikai keretének megteremtése
• városi találkozóhely, pihenőhely megtervezése.

Tervezési elveink az alábbi koncepcionális megközelítésekből bontakoztak ki:

1. egységes, mintaértékű tájépítészeti arculat;
2. áttekinthető, jól szervezett közösségi térrendszer (belső udvarokkal egy egységben)
3. a park felületeinek multifunkcionális használata, lehetővé téve különböző napi igények kiszolgálását, valamint alkalmi rendezvények megtartását
4. a kialakult tengelyek hangsúlyozása, a terület fő tengelyeinek egységes megfogalmazása
5. a meglévő növényállomány megtartása és kiegészítése többszintes növényalkalmazással
6. klímaváltozás hatásainak előtérbe helyezése, klíma alkalmazkodási szempontok érvényesítése, ökologikus megoldások,
7. szemléletformálás
8. nyitott, együttműködő önkormányzatiság, a "Nyitott Városháza" idea fizikai kivonatának megfogalmazása
9. az új téregyüttes egészítse ki a Károly körút - Madách tér - Deák tér - Erzsébet tér zaklatott térsorát és annak új elemeként némileg szervezze is
10. Városháza tér, mint a város identitását meghatározó elem!

Környezetalakítási terv

tengelyek:

A téregyüttes fő tengelye a városháza épületének két belső, észak-dél irányú kapualj tengelye, amely a Városház utcát köti össze a Városháza parkkal.

Az észak-déli főtengelyek mellett a várfal által kijelölt haránt irányú sávja, illetve az Új Budapest Galéria előterébe vezető tengely került kialakításra.

Alárendelt tengelyként értelmezhető még a Városháza épületének új oldalsó megnyitása a Bárczy István utca és a Gerlóczy utca felé.

A tengelyek egységesen szilárd burkolattal kerültek megtervezésre.

központi teresedés:

A két főtengely - a városháza épületének két belső, észak-dél irányú kapualj tengelyei – között kialakult teresedés, ami a park főbejáratát határozza meg a Károly körút irányába (városkapu a Madách tér irányába). A Városháza park ezen területe biztosítja az alkalmi rendezvények számára a szükséges területet (cca. 5000m2), valamint a szabad térhasználatot rendezvény nélküli időszakban.

A teresedés stabilizált szórt burkolattal, illetve egy kisebb területen zöldfelületbe helyezett, egyedi tervezésű tipegőrendszerrel került kialakításra.

oldalkertek/oldalterek:

A főtengelyektől keletre és nyugatra kisebb kertek alakultak ki változatos terepmagaságokkal és növénytelepítésekkel. A zöldfelület egy része a korábban ismertetett egyedi tervezésű tipegőrendszerrel került megtervezésre.

teraszok és árkádsor:

A "Nyitott Városháza" idea megvalósításaként fontosnak éreztük átmeneti, félnyilvános és nyilvános terek kialakítását, ezért a Városháza épületét a Merlinnel összekötő árkádsorral bővítettük ki (ami megjelenésében azonos a városháza épületének északnyugati belső sarkában található árkádsorral). A kialakított kettős sávrendszer megszünteti a jelenlegi éles határvonalat a belső és külső terek között.

A létrejött elemekkel a Városháza udvari szárnyaiban megnyitandó földszinti helyiségek (vendéglátás, kulturális létesítmények, ügyfélforgalmi létesítmények stb.) kihasználási lehetőségét kívántuk elősegíteni.

városfal:

A tengelyként megfogalmazott városfalat (várfal és annak puffer terei) imitálva, szimbolikusan kívánjuk a terepszinten és attól némileg elemelve bemutatni. A kiemelt sávokban vízfolyást terveztünk az egyedi elemekbe integrálni.

Városháza épülete:

A városháza épületének felújítása nem képezte a tervpályázat részét, azonban javaslatot kívántunk megfogalmazni az épület külső, északi homlokzatának középső sávja kapcsán. A barokk építészeti karakterektől mentes sávban Budapest új, ikonikus zöld homlokzatát javasoljuk megvalósítani egy kétszintes zöld tetőterasszal, skybar kialakításával.

Merlin:

A park kialakítása során az épület déli oldal felőli gyalogos bejárat megközelíthetőségét az árkádsorral hangsúlyoztuk, valamint ettől délre 200m2 területen vendéglátó terasz elhelyezésének lehetőségét fogalmaztuk meg.

Terepszint alatti építmény: Klímaadaptációs tér + Várostörténeti mikrókiállítás + Üzemeltetési funkció

A tér működése és üzenete (megváltozott klímaviszonyokhoz alkalmazkodó tér) szempontjából fontosnak gondoltuk olyan tér létrehozását, ami a városlakók számára egyértelmű üzenetet fogalmaz meg, segít a szemléletformálásban.

A klímaváltozásra való figyelemfelhívás ("jövő") mellett fontos kultúrtörténeti emlék a meglévő városfal maradványa, amiről szintén érdemes megemlékezni, emléket állítani ("múlt"). A terveink szerint kialakított Klíma adaptációs tér a terület ökologikus működést mutatja be az érdeklődőknek; csapadékvíz gyűjtése, csapadékvíz szintje, felhasználási lehetőségei stb. (amelyek egyéb ökologikus valós idejű mérésekkel egészíthetőek ki, mint levegőminőség, napelem által termelt elektromos energia mérése, stb.).

Az épületegyüttesbe helyeztük el a tér szempontjából egyéb releváns üzemeltetési és működtetési funkciókat, többek között a süllyesztett szelektív hulladéktárolót.

Gépkocsi és kerékpáros forgalom

A park területén az épületek eseti jellegű megközelítését kiszolgáló és üzemviteli járművekkel a Gerlóczy utca felől biztosítottuk (Merlintől északra kialakított útszakaszon keresztül).

Az I. és a II. udvar elsődlegesen a Városház utca felől megközelíthetők, azonban a Károly körút irányába történő összekötés is kialakításra került (a tengelyek középső sávja tehergépjárművekre méretezett).

Az épület tűzoltó felvonulási területei, szerkocsik mozgását és felállását lehetővé tévő felületek biztosítottak.

A kiírásnak megfelelően 200 kerékpár elhelyezését négy helyen biztosítottuk (elsődleges érkezési irányok felül, két esetben hivatali forgalomra méretezve, a belső udvarokban). A BUBI meglévő állomásának elhelyezését, illetve mikró mobilitási pontok kialakítását a Városháza parktól északra, a Károly körút burkolt sávjában javasoljuk kialakítani.

Helyi építési szabályzatnak való megfelelés

A BLKÉSZ 50%-os zöldfelületi arányra vonatkozó előírásai a tervezett téralakítás során megvalósulnak, valamint a tervezett III. számú udvar közhasználat számára megnyitott területként valósul meg.

Távlati fejlesztési lehetőségek – Károly körút menti beépítés

A távlati beépítés kapcsán nem javasoljuk a parkot "keretes" módon teljesen beépíteni, mivel azzal a park hatása, érzete csorbul (határozott térfalrendszer alakul ki).
A megvalósítandó beépítésként az északnyugati zónában lábakra állított, földszinten a terepszint átlátását nem akadályozó ötszintes (négy emeleti szint), vegyes funkciójú, tagolt tömegű épületet javasoltunk belső udvaros kialakítással, míg az északkeleti sávban ötszintes, szintén tagolt tömegű épületet képzeltünk el.

Csapadékvíz kezelése

Csapadékmegtartás a telken belül kis (10mm/óra) és magas intenzitású (>30mm/óra) csapadék esetén is teljesül az intenzív növényfelület (terület 50%, többszintes növényállomány), az alkalmazott anyagok (stab. szórt burkolat), valamint a telepítendő csapadékvíztározók révén.

Növényalkalmazás elvei és karakternövények

A sűrű városi környezetben a meglévő idős faállomány fontos szerepet tölt be az árnyékolásában, a mikroklíma alakításában, valamint kedvezően befolyásolja a park hangulatát, ezért törekedtünk azon fák megőrzésére, melyek állapotuknál fogva még sokáig képesek betölteni szerepüket. A fejlesztések miatt azonban fakivágással is számolnunk kell, elsősorban a térszín alatti építmény megvalósulása esetén. Amennyiben ez a javasolt építmény nem kerül megépítésre, úgy a felszínen jelölt kivágandó fák megőrzendőek. A fakivágásokat új fák, fasorok ültetésével pótoljuk. A fiatal fák ültetése hosszú távon a park faállományának megújulásához és ezzel együtt az árnyas jelleg megőrzéséhez is hozzájárul. A megmaradó fákat az építés időtartama alatt kalodázással védeni kell az építőanyag lerakásoktól, a munkagépek által okozott sérülésektől, valamint a talaj extrém mértékű tömörödésétől.

A fafajok kiválasztásánál a városi környezettűrés és a termőhelyi adottságokon kívül az esztétikai értéket is figyelembe vettük. Törekedtünk a fajgazdagság bővítésére a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség figyelembevétele mellett, emellett elsősorban a belsőudvar védett pozíciójában különleges díszítő értékkel bíró, ritkább fajok bemutatására is (virágdísz, pompás őszi lombkoronaszín, habitus, kéreg színe).

A javasolt fafajok a következők:

• nagy lombkoronájú parkfák: ostorfa – Celtis sp., kőrisek – Fraxinus sp., Gymnocladus dioicus – vasfa, Komlógyertyán - Ostrya carpinifolia, lándzsáslevelű éger – Alnus x spaethii
• szoliter, vagy kiemelkedő díszítő értékkel rendelkező fajok (elsősorban a belsőudvarokban, valamint a Merlin terasz környékén): Júdásfa - Cercis siliquastrum, Háromerű juhar – Acer buergerianum, Perzsafa – Parrotia persica, Oszlopos díszcseresznye fajták - Prunus x hillieri ’Spire’, Prunus serrulata ’Amanogawa’

A megtartandó fák egy része, illetve a telepítendő fák közül néhány az új burkolatba esik. Ilyen esetben fontos, hogy a fának elegendő élettere legyen a megfelelő fejlődés biztosításához. A faverem minimális mérete 2,25 m2. A felszínen faveremrács vagy a faveremnél nagyobb területű vízáteresztő burkolat (pl. Stabilizer) kialakítása segíti a gyökérzet vízellátást azokon a területeken is, ahol jelentős a gyalogos közlekedés. A közműhálózat miatt lehetnek olyan helyek, ahol egyes közművek közelsége miatt gyökérvédő vagy gyökérterelő beépítése is javasolt a telepítendő fa körül. Ennek megvizsgálása a konkrét tervezés feladata lesz.
A fás szárú növények mellett a cserje- és évelőfoltok is fontos szerepet töltenek be a térszerkezet alakításában. Alacsony cserje és évelőfoltok alkalmazása biztosítja a park átláthatóságát és változatos kialakítását. A fajgazdagság a cserjék és évelők esetén is alapvető szempont. A természet alkotta társulások szépségét a különböző, de azonos ökológiai igényű fajok sokaságának egysége adja. Ennek közterületre való adaptálásával olyan, közel önfenntartó zöldfelület alakítható ki, amelynél nemcsak a tápanyag utánpótlás, kaszálás, öntözés költségei csökkenthetők, de a növényvédelem drága eszközei is elhagyhatók. A monokultúrákkal szemben a nagyobb fajgazdagsággal operáló zöldfelületeken a betegségek nem tudnak nagy területeket érintő pusztítást végezni, így az ilyen károkozások is elkerülhetők.
A tervezési területen kialakított cserjefoltok szerepe a változatos felszínek biztosítása mellett a drágán fenntartható gyepfelületek részbeni leváltása dekoratívabb, ökológiai értelemben értékesebb felületekre. Talajtakaró cserjék közül a sűrű takarást biztosító ún. tömegcserjék alkalmazása javasolt a nagy gyalogos forgalmú, valamint a parkolók melletti területeken (pl.: kúszó madárbirs – Cotoneaster sp., kúszó boróka – Juniperus terülő fajtái, orbáncfű - Hypericum calycinum, bogyóspuszpáng – Sarcococca sp.). A kisebb igénybevételnek kitett részeken nyílik lehetőség a változatosabb, virágzó vagy gazdag forma- és színvilágot jelentő törpecserjék és évelők ültetésére (pl.: cipruska – Santolina chamaecyparis, kékszakáll – Caryopteris sp., rózsalonc – Weigela, törpefenyő – Pinus mugo ’Mops’, ligeti zsálya – Salvia nemorosa, levendula – Lavandula angustifolia, díszfüvek alacsony fajtái, kúpvirág – Rudbeckia, cickafark – Achillea sp.). Ezek a növényfoltok hozzájárulnak ahhoz, hogy a közterületek minden évszakban dekoratív látványt nyújtsanak.
Két helyen javaslunk zöldhomlokzat kialakítást a zöldfelület további növelésére, valamint a klíma javítására. A két hely közötti alapvető különbség a termőközeg jellegében van, ami meghatározza a telepítendő növényzet jellegét is. A Merlin Színház oldalánál lehetőség van talajszinten ültetősáv kialakítására, ahonnan falra erősített futtatórendszeren tudnak kúszónövények felfutni és zöld falat alkotni. A Városháza homlokzatára tervezett zöldfalnál a közvetlen talajkapcsolat nem megoldható, így itt a zöldfal sűrű növénytelepítése a speciális vázrendszerre rögzíthető cserepekbe történhet.

Környezeti és klímatudatos törekvések

Az alkalmazott anyaghasználaton, valamint tervezési elvek alapján a környezeti fenntarthatóság (hasonlóan a gazdasági és szociális) teljesül.

Akadálymentesség eszköztára

A terv során az akadálymentesség kiemelet figyelmet kapott, így a teljes tér minden eleme könnyen elérhető, megközelíthető (terepszint alatti építményhez külön felvonók kerültek telepítésre a Merlintől északra).