NEMZETI MINTATERV KATALÓGUS 2020
CSALÁDI HÁZ MINTATERVEK ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZATA
1. KATEGÓRIA: „KOCKAHÁZAK ÁTALAKÍTÁSA”
Eredmény: MEGVÉTEL

Tervezők:
GYERGYÁK JÁNOS DLA
BORSOS ÁGNES DLA
SZAUTER DANIELLA
ZHAO TIANYU

Látványterv:
HOHMANN ÁKOS DLA
KOVÁCS ATTILA<

Tervezés éve:
2019

Bevezetés

Jelen pályázati anyagban Magyarország vidéki településeinek meghatározó típusával, a kockaházak XXI. századi „újragondolásával” foglalkoztunk. Munkásságunk során többször kaptunk megbízást kockaházak átépítésére. A rendkívül tagolatlan, kompakt formát minden esetben a lehető legjobban megbontottuk annak érdekében, hogy a belső és a külső terek közti átmeneteket biztosítsuk így azokat a lehető legjobban összenyissuk.

A terv foglalkozik napjaink szociális és gazdasági kérdéseivel is; az ingatlanárak rendkívüli emelkedése és az drasztikusan öregedő társadalom mellett a több generációs együttélés lehet az az életforma ami a régi típusházak nagy volumenének új impulzust adhat azok megújítására létrehozva nagyszülők, szülők és gyerekek, azaz a „nagy család” újfajta környezetét (választott családmodel:szülők+3 gyermek + nagyszülők), mely visszatalál a természethez, a külső tér értékeihez egy újfajta fizikai környezeti keretrendszert használva.

A pályázathoz a kiadott tervek közül a „családiház tervgyűjtemény 37-es ajánlott tervét használtuk fel (Építésügyi Minisztérium Építésügyi Dokumentációs Iroda, 1961).

A kockaházak kompakt formája belső térrendszerében egy rendkívül helytakarékos rendszerben működik, amit érdemesnek tartottunk megtartani. A bővítés, az új épületrész a régi épülettömeghez, azzal azonos méretben, de rendkívül tagoltan kerül szervesen illesztve. A korábbi „lakókonyha + lakóelőtér” egybenyitásával hoztuk létre a család új központi belső terét, melyhez a konyha és kisebb vizesblokk tartozik. Az új központi lakótér (étkező és konyha) közvetlen kapcsolatban ál az új nappali terével (korábban „szoba”), melyhez a szülői hálószoba csatlakozik (igény esetén a nagyszülői tér is kialakítható itt).

Az új konyha + étkező terének megfelelő méretű megtartása érdekében az épülethez az oldalkert irányában egy kisebb bővítést terveztünk, mely az utca irányából a bejártot formálja meg, míg a hátsókért irányába tárolóként funkcionál.

Az új bővítmény, mely a meglévő alapterülettel azonos méretű, a család fő helyiségéhez külső terasszal, három oldalról zárt belső udvarral kapcsolódik, mely a család számára egy „védett” külső tér (árnyékolt és igény esetén oldalirányból is szeparálható növénnyel vagy belátását gátló szerkezetekkel).

A bővítmény hátsó részé három egységre osztható: a nagyszülői zóna, mely saját fürdőszobával és terasszal rendelkezik (igény szerint a szülői zónával felcserélhető), a másik a három gyermek két hálószobája (szülőkkel közös fürdőszobát javasolva), míg a harmadik egy kisebb háztartási helyiség zónája szekrényekkel és külső, zárt „légudvarral”.

Az új egységben megfogalmazott „üres terek” (központi terasz, nagyszülői terasz, légudvar) a jellemzően külvárosok, szuburbiák területén megfigyelhető, rendkívül túlépített környezetre ad választ olyan privát terek létrehozására, amik szoros kapcsolatban állnak a külső térrel, és annak folyamtosn változtatható egységei (különböző leszeparálási lehetőségek révén).

Az építészeti megjelenést tekintve a ház tömege és megjelenése is megváltozik, azonban a közösségi terek, azaz az utca irányából ez mértéktartó és illeszkedő. A földszintes tömegszerkesztést megtartottuk azonban a meglévő sátortetőt elhagyva elsődlegesen egy az utcára merőleges padlásteret magába foglaló tetőformát javasoltunk aszimmetrikus kialakításban (mely tetőforma szimmetrikusan, illetve az utcával párhuzamosan is működőképes).

Az épület új egységei – melyek a kompakt tömeget hívatottak tagolni - lapostetős kialakításúak, elsősorban zöldtetőként funkcionálva (mikroklíma javítása).A bővítmények az oldal- és a hátsókert irányában azáltal hogy lapostetősen kerületek kialakításra, kisebb tömegként jelennek meg, mely valójában egy jól használható, nagycsaládos lakókörnyezetet fogalmaz meg.

A korábban leírtakhoz hasonlóan tervünkben napjainkban tapasztalható gazdasági és szociális kihívásra kerestünk választ, mely során olyan fizikai kereteket fogalmaztunk meg amiben a szülők, az egyre „divatosabb” 3 gyermek és nagyszülők együtt alkotnak egy családot, lakóközösséget.

Az épület utcaképet tekintve „kibillen”, elveszíti jellemzően szimmetrikus kialakítását (nyílászárók, tetőforma valamint a csekély mélységű oldalirányú bővítmény hatására), azonban tömege, volumene csak kisebb mértékben növekszik meg, mely a városi környezet peremén, vagy a községek települési szövetéhez megfelelően képes illeszkedni.

A z épület javasolt anyaghasználata követi a tradicionális magyarországi anyag- és színhasználatot (fehér és natúr fa megjelenése).

Az épület bővítéséhez az alapozás vasbeton szerkezetekkel, a felmenő falazatok 50,0cm összevastagságú kerámia és szálas hőszigetelésből készül. A vasbeton szerkezetű lapostető zöldtető kialakítású (extenzív) míg az új tetőszerkezet előregyártott szeglemezes rendszerrel készül.

Az épület tartószerkezeti fesztávjai, tájolásának sokszínűsége, zöldtetős kialakítása, valamint a megújuló energiák egyéb lehetőségeinek könnyű adaptálásával valamint átmeneti terek alkalmazásával (azok árnyékolásával) illetve az a lakótér állandó használatával (nincsenek veszteségek) az épület fenntarthatósága kiemelkedő.

Az épület bemutatott változata jelen helyzetben nem akadálymentes kialakítású, azonban a közpinti terasz szélességében rendelkezésre áll olyan méretű „tartalékterület” melyen belül könnyen kivitelezhető a ház akadálymentes megközelítése.

Az építészeti bűnmegelőzési alapelvei és módszerei is alkalmazásra kerültek a tervezés során. Az állandó többgenerációs kialakítással a természetes felügyelet, a terek egymástóé való elválasztása illetve a fenntartott, és tervezett, szépen fenntartott, átlátható udvar/kert olyan környezetet teremt ahol a bűnelkövetés lebukásának veszélye magas.