COLLIDER ACTIVITY CENTER
SZÓFIA, BULGÁRIA
NEMZETKÖZI ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT

Vezető tervezők:
SEBESTYÉN PÉTER
RÉTFALVI DONÁT
GYERGYÁK JÁNOS DLA
KORONCZI PÉTER

Tervezés éve:
2013

TELEPÜLÉSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

A tervezési terület alapvető problematikája, hogy jelenleg a senki földje. Megközelítése (autó gyalogos, metró) kiépítettnek mondható, de telek környezete és környezeti kapcsolatai nem egyértelműek. A legfőbb probléma, hogy a telek mögötti terület valóban közkert lesz-e és hogy mikor. Nem egyértelmű, hogy a telek és a közterület között létesülni fog-e kiszolgáló, feltáró út és hogy ha igen az mikor. A szabályozás ugyan javasol az épület lehelyezésére megfelelő helyet a telken belül, de a tervezett épület, illetve a feltételezett szomszédság irányultsága, ha tetszik tengelyessége - vagyis utcával való kapcsolata az ingerszegény közeg miatt bizonytalanok. Bizonytalan a fő megközelítés iránya, különösen ha számításba vesszük a még nem funkcionáló közkertet.

A problémára a következő választ adjuk:

Az épületnek nem adtunk fő irányultságot, vagyis nincs hossztengely, ami illeszkedne az utca vonalához, vagy a tervezett szomszédos épületekhez, vagy esetleg a tömbházakhoz. A tervezett épület négyezetes alaprajzi elrendezésű. A ház tengelyei elfordulnak az utcától és a telek irányultságától, kvázi keresztbe fordul a telken. Ezáltal nem illeszkedik a beépítéshez szervesen (noha a tervezési helyen áll) hanem egy önálló pontot jelöl ki a városszéli hangulatban. A ház bejárati szituációját úgy alakítottuk ki, hogy az az autós megközelítésre, mint fő megérkezésre van orientálva. Az épület telken való elfordítása a területet szétválasztja az épület előtti (megérkező) és az épület mögötti (külső udvari funkciókat magába foglaló) területre. A megérkező területen felszíni és felszín alatti parkolóhelyek vannak kialakítva. A fedett parkoló kialakítását a tervezés során fontos szempontnak tartottuk (ez egyfajta minőségi kategóriát jelent akár téli akár nyári vagy esős időszaki használat során).

A felszíni és térszín alatti parkolóhelyekről közvetlen bejutás (akadálymentes) biztosított az épületbe. Illetve mindkét parkolószintről az épületet megkerülve (kikerülve) közvetlenül eljuthatunk az épület mögötti kültéri funkciókhoz.

Az különböző funkciók használatának (különösen az udvari részeknél) a jogalapja nem volt egyértelmű a számunkra, ezért az épület belsejében több ellenőrzési lehetőséget (recepció) terveztünk. A kültéri funkciókhoz való eljutás az épület keresztbefordítása miatt mindkét parkoló szintről egy-egy szűkebb keresztmetszeti ponton keresztül történhet, ide bármilyen szisztémájú ellenőrzési lehetőséget biztonságosan be lehet építeni.

A terület egy részét a jelenlegi talajszinttől lejjebb alakítottuk ki (a környezettől markáns de alacsony határoló falakkal elválasztva) ez a kialakítás véleményünk szerint kedvező akkor is ha a városszéli hangulat tartósan megmarad a telek környezetében, illetve akkor is ha a közkert funkció erősen elkezd működni. Mindkét esetben a környezettől szeparáltan lehet a kültéri funkciókat használni, különös tekintettel a vizi, vízparti felületekre.

A fent taglalt udvari süllyesztés összefüggésben van a ház magasságával is, ami az alagsorral kapcsolódik össze a hátsó udvari részen, míg az elő udvarnál a térszín alatti parkoló szinttel.

Az udvar süllyesztés véleményünk szerint lehetőséget ad a megengedett építménymagasság egy homlokzaton való átlépésére, úgy hogy az épülettömeg akkora mintha nem lenne az adott homlokzat magasabb, mint a megengedett.

AZ ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓRÓL

A környezet féloldalas karakteréből adódóan nem terveztük az épületet illeszkedőre a szomszédos épületekhez. Sem a lakóépületekhez sem az ipari vagy kereskedelmi épületekhez. Ugyanakkor a ház letisztult egyszerű tömegével csak nem túl intenzíven különbözik a környező házaktól. Az ingerszegény környezetből nem kiindulva a ház megformálásakor a legfontosabb szempont a funkciónak való lehető legtökéletesebb megfelelés volt.

Alapos elemzés után azt állapítottuk meg, hogy a falmászásra alkalmas épületek, jellemzően alacsony költségvetésű leginkább a nagy fesztávú csarnokszerkezetekre hasonlító, vagy éppen csarnok épületek. Azonban a jelenlegi feladat megoldása a cég irodáinak elhelyezése miatt speciálisan kell hogy elegyítse a bármikor könnyen átvariálható csarnoktér és a bármikor könnyen átvariálható meglehetősen nagy irodai funkciót, úgy hogy a földrengés veszélyesség nem sújtja erősen az épülete.

A lehetőségeket végigelemezve arra jutottunk, hogy két egymás mellé telepített előregyártott vasbeton csarnoktérrel tudjuk biztosítani az elvárt belmagasságú rugalmasan átalakítható főfunkciócsoportok elhelyezését (magas és alacsony mászófalas termek, funtopia, fittnes, spa, étterem, télikert, öltözők és előcsarnok).

Mivel a cég fő bázisa lesz az épület, így kiemelten fontosnak tartottuk, hogy nagyon rugalmasan át lehessen alakítani a mászótereket, ne csak az adott helyiség kontúrján belül, hanem az egész épületkontúron belül, ezért alkalmaztuk a nagy fesztávolságú csarnoklefedést (illetve ennek a leg gazdaságosabban kivitelezhető 22,5m-es fesztávú verzióját).

Az irodablokkot a legflexibilisebb használhatóság miatt és a mászóterekbe ill. a zöldövezetbe valamint az udvari területekre való megfelelő belátás biztosítása érdekében a nagy fesztávú csarnoktér tetejére helyeztük el, két egymás feletti szint alkalmazásával. A nagy fesztávú vb csarnokra könnyűszerkezetes acélvázas rendszerrel kerülne kialakításra az irodablokk (ez kedvező a csarnokra helyezett kis súlyú terhelés és a földrengésre való méretezés kapcsán is).

A első két szinti transzparens épülettömegnek valamint a nagy üvegfalaknak köszönhetően a benti programok láthatóak kintről is, így a belső és külső terek összeolvadnak. Nincs éles határa a létesítménynek. Összenyithatóak a ház belső terei valamint a ház és a később megvalósuló közkert is. Így kialakul egy új épület- udvar esetleg köztér rendszer.

A befelé lejtő zöldfelületek és a támfalszerűen kialakított “kerítésekkel” kedvező lehetőségeket biztosít tervezési feladat maradéktalan kihasználhatóságára. Az alacsonyabban lévő udvarszint és az udvari határolófelületek alkalmazása csökkentik a környező utak és ipari területek által keltett zajterhelését (a mászás elmélyült foglalatosság, törekedni kell annak a lehető legzavartalanabb használhatóságára), illetve a különféle publikus rendezvények ideje alatt lelátóként funkcionálnak.

Az épület egyszerű tömegformálással, geometrikus elemekből építkezik, szorosan betartva az építménymagasságra vonatkozó előirányzott magasságokat. A tömeg meghatározó motívumai a transzparens alsó 2 szinti és a tömörnek látszó felső 3 szinti zóna.

Az terület réteges szerkezetű, a különböző rétegek a publikus, fél publikus és zárt tereket határolják. Legkülső rétege maga a köztér, ami körülveszi az épületet nézelődő, kíváncsiskodó vagy bekívánkozó emberekkel, bicikliúttal későbbi közkerttel. A következő réteg az udvari funkciók, ami több helyen kinyílik, vagy nyitva van és beengedi az érdeklődőt anélkül, hogy részt venne a házban zajló sportolási eseményen. Aztán az átmeneti tér következik az udvari és a belsőmászó zóna zárt rétege közt, ez lényegében a kávézó (shop) étterem, ezeket a mászó funkciók használata nélkül is közvetlenül el lehet érni. Ebben a rétegben céges kiállítások és egyéb, akár populáris rendezvények történhetnek. A réteg, ha akarjuk a köztérhez - ha akarjuk a belső funkcióhoz illeszkedő tartalomhoz kapcsolódik. A következő réteg a mindenképp fizetős sportolási és kikapcsolódási funkciók.