TURISZTIKAI FEJLESZTÉS
MISKOLCTAPOLCA
ORSZÁGOS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT
Tervezők:
BEDE ISTVÁN DLA / Pécsi Építész Kör Kft.
SÁRI ISTVÁN / Sári és Fia Építésziroda Bt.
HUTTER ÁKOS DLA / H2 Office Bt.
VERES GÁBOR DLA
MEDVEGY GABRIELLA DLA / KLMV Csoport Kft.
RÉTFALVI DONÁT DLA
GAÁL SAROLTA DLA / r + g építész műhely Kft.
ROHOSKA CSABA DLA
SZÖSZ KLAUDIA DLA / MIMA Építész Műhely Kft.
KONDOR TAMÁS DLA / C.S.Ő. Építésziroda Kft.
GYERGYÁK JÁNOS DLA
KOKAS BALÁZS
KORONCZI PÉTER
PAÁRI PÉTER
BURÁNYI ENDRE
Eredmény: 2. HELYEZÉS
Tervezés éve:
2012
Előzmények
A pályázat kiírásának közvetlen előzménye, „kiváltó oka” volt, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. 05. 07-én benyújtotta pályázatát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez „Turisztikai attrakciófejlesztés Miskolctapolcán” címmel, az ÉMOP -2.1.1/A-12 számon. A pályázat kedvező fogadtatásra talált a Gazdasági Minisztérium, illetve az ügynökség részéről, ezért teljes mértékben indokolt a „projektfejlesztés” felgyorsítása annak érdekében, hogy a pályázat második fordulójában a részletesen kidolgozott elképzelések az előírt 2012. szeptember 17-re benyújthatók legyenek.
Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi turisztikai-városfejlesztési pályázat elsődleges célja nem lehet más, mint hogy a legtöbb segítséget, „szellemi muníciót” nyújtsa a második fordulós pályázat kidolgozásához, végső soron a jelentős többmilliárdos támogatás elnyeréséhez. Pályázati munkánk kidolgozásánál ezért erre törekedtünk. A lehető legteljesebben egyetértünk a pályázat deklarált céljával, azaz, hogy Miskolctapolca hangsúlyosabban kerüljön fel a világ turisztikai térképére, ezen belül a magyarországi turisztikai palettán legyen méltó versenytársa az ország hagyományos fürdővárosainak. Távlatban a „Világörökség” területek sorába történő felvétel lehet az ideális cél.
A kiírás összetett, gyakorlatias, a turizmus összetett szempontrendszerére építő jellege lehetőséget ad arra, hogy Miskolc-Tapolca térségével kapcsolatos gondolatainkat és javaslatainkat egységes formában összefoglalhassuk.
Saját nyelvünkre lefordítva, KERESSÜK TAPOLCA LELKÉT. Keressük annak az állapotnak az újrateremtési lehetőségeit, amelyek Miskolc-Tapolcán egy nagy egységet képezve, egy nagyon tudatos munka eredményeként az 1940-es évek elejéig létrejöttek és az azt követő, többnyire csak rész-szempontokat figyelembe vevő fejlesztések kapcsán fokozatosan eltűntek. KERESSÜK TAPOLCA LELKÉT, mert a rombolás szerencsére csak részleges volt és az elmúlt évtizedekben létrejött értékek véleményünk szerint – hála a HELY erejének - még a mai nap is szerves egységbe foglalhatók.
Alapvetések
- A tapolcai völgy környezetterhelésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése, ökológiai puffer-kapacitásának növelése.
- A VÍZ történelmi és ökológiai szerepének hangsúlyozása és fokozása az egész térségen belül.
- A nagyléptékű kapcsolatok újragondolása, pontosítása.
- A jelenlévő tevékenységek megjelenési helyének – különös tekintettel a fejlesztésekre – újragondolása a jelenlévő összes tevékenység elvárásainak függvényében.
- A régió természeti és környezeti értékeihez, kulturális örökségéhez kapcsolódva, az ökoturizmus, az egészségturizmus, a vallási turizmus, valamint a konferenciaturizmus fejlesztése.
- Pályázatunk „ÖKO” programja nem egy önálló projekt-elem, hanem a fejlesztést mindenben átható szemlélet, az építések és nem-építések módja és vezéreleme.
Az alapvetések megvalósításának eszközei
Minden tapolcai fejlesztés alapja, kulcsa csak a tapolcai völgy környezetterhelésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése lehet. Minden fejlesztési szándéknak csak akkor lehet létjogosultsága, ha ebből az alapvetésből indul ki. Javaslatunkban ezért ezt a megközelítést helyeztük minden döntés alapjává, mind a kis, mind a nagyobb léptékű beavatkozásoknál.
Ebből fakadóan tervünk lényege, hogy az egységes stratégiával kezelendő völgyet - a Kiírást kiegészítve – nem csak a Gyermekváros térségéig értelmeztük, hanem annak történelmi és földrajzi logikája szerint a hejőcsabai irányba elhúzódóan. Az így bevont területen értelmezzük a térség (Egyetemváros, Tapolca) kapuját - a „Tapolcai völgy kapuját”, mint Fogadó térséget. A térség kapuját, mely ebben az összetett helyzetben nem lehet csak egy épület, vagy tárgy, hanem maga is egy térség és ezen belül épületek, és tárgyak együttese. Úgy gondoljuk, hogy ez a megoldás felel meg Miskolc város térszerkezetének, gondoljunk csak a „Győri kapu, Szentpéteri kapu, Csabai kapu …” térségekre. Ez a Csemőkei út, Futó utca és a Csabai kapu kereszteződéséhez kapcsolódó, az Egyetemváros területét délről kiegészítő térség amellett, hogy mintegy 6 hektár plusz fejlesztési területet jelent, meghosszabbítja az egységes zöldterületi rendszert a Gránátalma utcai beépítések térségéig, így gyakorlatilag Hejőcsabáig.
Javaslatunk másik sarkalatos pontja, hogy lehetőséget ad a tapolcai völgy térségének ökológiai szűrésére, azaz az új Tapolcai völgy kapujának - Fogadó térségéhez kapcsolódóan lehetővé válik a tapolcai völgy felé irányuló gépjárműforgalom hatékony szűrése és a gépjárművek elhelyezése, lényegében a tapolcai völgy torkánál egy „ökológiai völgyzáró gát” kialakítására. Ugyanakkor, ebben a Fogadó térségben számos olyan funkció is elhelyezhető, mely „szennyezné” Tapolca üdülőhelyi részét, e helyen történő megvalósítása viszont lehetőséget kínál az Egyetemváros felé irányuló kínálatok bővítésére.
A Kiírással összhangban hangsúlyozott figyelmet szenteltünk a VÍZ történelmi szerepének kihangsúlyozására és fokozására az egész térségen belül. A Hejő patak történelmi folyási irányai (a közelmúlttal bezárva) folytonos változást mutatnak. Ezt a jelenséget, mint jelleget, megidéztük tervünkben, a valamikori ingoványos, természetközeli állapottal együtt. Erre fonódik rá az öko-sétaút, a maga színességével, mint a fejlesztések afféle tematikus zöld gerince, valamint a bicikliút, a lovaglóút és az egyszerű gyalogút.
Tapolca fejlesztésének gátja hosszú idő óta az egységes, ellentmondásmentes stratégia hiánya volt. Koherens javaslat nem készülhet a jelenlévő tevékenységek megjelenési helyének – különös tekintettel a fejlesztésekre – újragondolása nélkül és csak a jelenlévő összes tevékenység elvárásainak függvényében. E tekintetben számunkra nyilvánvalónak tűnt, hogy Tapolca „kapuját” minél messzebb ki kell húzni és feltételezni kell, hogy e kaputól az őspark/barlangfürdő térsége felé haladva egyre inkább környezeti ártalmaktól mentes zónákba jutunk. Ezért javaslatunk minden terhelő tevékenységet ki kívánt húzni az új Tapolcai völgy kapujának - Fogadó térségéhez.
A térség komplex fejlesztési javaslata fel kívánja vállalni a régió természeti és környezeti értékeihez, kulturális örökségéhez kapcsolódva, az ökoturizmus, az egészségturizmus, a vallási turizmus fejlesztését. Ezt egyértelműen megvalósíthatónak tartjuk és javasoljuk kiegészíteni a konferenciaturizmussal, amelynek központja az e célra megfelelően átalakított Júnó szálló lehet.
