SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSEGYÜTTES BEÉPÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT
ÓCSA

ORSZÁGOS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT

. . . . .

Tervező:
GYERGYÁK JÁNOS DLA

. . . . .

Tervezés éve:
2011

. . . . .

HELYSZÍN ADOTTSÁGAI

A Kormány Szociális Családiház-építési Program megvalósításáról döntött a bedőlt devizahitelesek megsegítésének egyik lehetőségeként. Ennek megvalósításához Budapest környezetében olyan területet keresett, amely állami tulajdonú és ahol az építés jogi feltételei – összhangban a terület- és településrendezési tervek által meghatározott keretekkel – biztosíthatók. A tervezett lakóterület a Budapesti Agglomerációban, Ócsa Város közigazgatási területén, Budapest közigazgatási területétől 12 km, a belvárostól 25 km távolságra az M5 autópálya Ócsa-Üllő csomópontjánál, mely ócsai településrész földrajzi neve Alsópakony. Ócsa Város közigazgatási területén rendelkezésre áll egy kb. 234 ha nagyságú állami tulajdonú terület az M5 autópálya mellett a város központi belterületéről mintegy 3 km, vasútállomásától kb. 4 km, városközpontjától kb. 5 km távolságra, amelyet a hatályos Településszerkezeti terv távlati kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területként irányoz elő egy nagyobb tervezett gazdasági terület részeként. Meg kell jegyezni, hogy egy-két évtizede ez a terület tartalék lakó-, vegyes és gazdasági területként volt előirányozva a hatályos tervekben, mivel felmerült az Állatorvosi Egyetem kitelepülésének szándéka, amit a közeli egyetemi létesítmények (pl. állatkórház) is indokoltak. Ez az elképzelés azonban az utóbbi években lekerült a napirendről, de a hatályos tervek az egész beépítésre szánt területet továbbra is fenntartották gazdasági területként arra számítva, hogy Budapest vonzáskörzetében autópálya kapcsolattal rendelkező állami területként egy – akár a kecskeméti Mercedes-gyárhoz hasonló nagyságrendű – beruházás helyszínévé is válhatna kiegészülve a környező magántulajdonú területekkel. Ócsa és környező települések számára ugyanis fontos a munkahelyteremtő beruházások megvalósulása. A kormányhatározat alapján a terület állami tulajdonú részén lakóterület létesül, a környező területek gazdasági övezeti besorolása azonban fenntartja a lehetőséget, hogy ehhez kapcsolódóan munkahelyek is létesüljenek.


TERVEZÉSI KONCEPCIÓ KIBONTÁSA

TERMÉSZETES KÖRNYEZET – TELEPÜLÉSRÉSZ - LAKÓEGYSÉG - TÖMB - TELEK - HÁZ KÖZELÍTÉSSEL

A feladat egy építészetileg értékes, megvalósítható és autonóm módon , gazdaságosan fenntartható épített környezet. A területi adottságok, korlátok nem voltak jelentősek. A tervezést egy előre kijelölt, lakóterület céljára felhasználható területen lehetett megoldani. A téglalap formájú területet, mely kiterjedését nézve közel sík . Egyetlen egy kapcsolódási pont délről volt a bekötő út és az első ütem már megtervezett blokkja, így a területet szinte szabadon lehetett kezelni.


TELEPÜLÉSRÉSZ

A koncepciónk a kért 420 darab építési telek kijelölését öt településrész egységgel oldotta meg. Ilyen nagy léptékű fejlesztés során fontos az emberek kisebb közösségbe tömörítése hogy új környezetbe kerülve azt ott létrejött társadalom tagjai kezdetekben kisebb területen megismerhessék egymást, hatással lehessenek egymásra, majd egy nagyobb közösség részei legyenek.


LAKÓEGYSÉG

Az öt elkülönített, de mégis egy központból kiinduló egységeknek külön “központot”, kezdetben egyszerű kialakítású közösségi felületet képzeltünk ahol a közösségi érintkezés biztosítva van.


TÖMB

Az öt lakóegységen belül, a minél erősebb kapcsolódás végett a tömböket egy közös “telekként” képzeltük, egy nagy, telepszerű beépítésként, több különálló házzal. Így tömbön belül kerítés leválasztást, lekerítést nem javasoltunk. A tömböket – minimum 6 maximum 14 építési telek – egy a lakóegység közepén végigfutó gyalogos felülettel kötnénk egymáshoz, erősítve a közösségi érintkezést. A gépkocsiforgalom erre a gyalogos felületre merőlegesen lett kialakítva, szétválasztott gyalogos és autós forgalommal operálva.


A tömbök elrendezésénél egy szabálytalanabb formára törekedtünk, ahol a kezdeti parkosított belső illetve művelés alá vonható területeket a későbbiekben a lakosság életét, a település élhetőségét segítő funkciók kerülnének.


TELEK

A telkek 20*50 vagy 25*40m kialakítással érik el az egységesen előírt 1000 m2-es területet. Hosszanti telkeket egy intenzívebb kertgazdálkodásra, míg a szélesebb telkeket inkább önellátó termelésre terveztük. Előbbi családi házas kialakítása, utóbbi, eltérve a pályázattól, azonnal ikres beépítési formával.


HÁZ

A telkekre javasolt épületméreteket tovább gondoltuk. Ezeket mint egy kiinduló állapotnak tekintettük, ahol fontos előre megtervezni a jövőbeni bővítések lehetőségét. Az ötféle lakásegységet tudatosan, annak közösségi életet mozgató hatásai alapján telepítettük. A lakóegységek központjába és a településrész központ irányába terveztük az 50 m2-es családi házak telkeit, a 80 m és 70 m2-es telkekkel közösen. Utóbbi kettő - méretüknél fogva - nagyobb családoknak lesznek kiadva, akik a társadalmi érintkezés, nagyságuk miatt, aktívabb részesei lehetnek. Az előbbi, az 50 m2-es egység, mivel ez volt a legnagyobb számban megadva (185 db), ennek bővítésének lehetőségét vizsgáltuk településközponti szerep betöltéséhez. Javaslatunk abból áll, hogy ezeket az 50 m2-es családi házzal épített telkeket úgy helyeztük el a telkeken, hogy azok bővítése ikerházra, majd a telkek végén található garázsépületek, könnyen átalakíthatóak legyenek olyan csoportos beépítésre ,mely egy tényleges településközpont belső terét adja, jelentős közösségi funkciókkal – mosókonyha, tárolók, játékfelületek.